Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
A Kiskunság táncai - antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról lefilmezett és táncírással is megörökített kör- verbunkról.165 Mészáros Sándor, aki 71 éves volt 1956-ban, lényegében Szappanos Lukács kortársa, aki pedig 1886-ban született, és nem volt tagja a Gyöngyösbokrétás tánccsoportnak, meglepően más információt adott a gyűjtőnek: „Négyen járták. Idős a középre beállt és vezényölt. Apámtól tanultam a táncát is. Szappanos Lukács, aki a bokrétába (Gyöngyösbokréta) vezette ezt, tőlem tanúta, de rosszul csinálta, mingyár az elején csak frissen, csak frissen, osztán nem tudták rá az ugrást meg a tapsikolást csinálni. Lassan kell kezdeni és csak az utóján pár fordulatot gyorsan. Mindön lépést ugrásba köll tönni a frissibe oda és visz- sza. Elején csak lépni".166 Lugossy Emma szerint Mészáros Sándor arra is határozottan emlékezett, hogy „a kunverbunkos a Jászságból került ide, s így inkább jászverbunkosnak hívták", amit Szabad- szállás és Fülöpszállás esetében is feljegyeztek a gyűjtők.167 A település csárdásának általános lassú és friss változatában (Szappanos Lukács szerint) a „lippegős" figurát járták, de azt is „mártoga- tósan"; egy másik régi elnevezése „átalvetős csárdás" volt.168 Mindezt az általános kiskun felfogás szerint: a „lassút hosszút, frisset, rövidet"; a táncbeli virtuskodásra, versengésre azt mondták: „összeveri a bokáját".169 Ezen kívül Gönyey Sándor megörökítette az „oláh leány táncát", amit egy férfi járt főleg ismert hátra- vágós motívummal, itt nyilván csak ennyi maradt meg a valamikor jóval nagyobb területen ismert táncpantomimból. A tánc szövege az ismert Arra alá az olájok facipőbe járnak volt, és a zene egyre gyorsult, ami egyre nehezebbé tette a motívum táncolását.170 Ezen a dallamon kívül még járták a táncot a Két tyúkom tavalyi, három harmad évi kezdetű táncnótára is. Egy 1959-ös filmfelvétel során ismét megörökítették a „tö- rököst", az álarcos hívatlanok táncát, amelyet 1651959.es film ZTI Ft. 415, 1968-as ZTI Ft. 639. LÁNYI Ágoston, MARTIN György, PESOVÁR Ernő 1983112124. 166 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 99. 167 LUGOSSY Emma 1954 126. 168 GALAMBOS Sándor 1989 23. 169 SZÉPE György, interjú, 1961. geolingua.elte.hu/ maps/MNYA-hangosterk/index.html (utolsó letöltés: 2015. november 11.). 170 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006105. néha maskarába beöltözve (férfi női ruhában, aki a táncot vezeti) jártak. Ez - formáját tekintve - egy körön, az óramutató irányával ellentétes irányba haladó, tapsos, bokázó, ugráló, és cifra motívumokkal tűzdelt tánc. Filmre került még a „legénytánc", amelyet két férfi járt egymással szemben, ismert figurája az összerúgás és a kézfogás, majd egymás kiforgatása. Szomjas-Schiffert György 1956-ban végzett fontos és alapos népzenei gyűjtést Kunszent- miklóson. Ekkor a sapkatánc („sapkás-tánc") koszorúslányok által járt csoportos formáját jegyezte le a Hozz péz lefogyott, az Egy tál gödöle és az ismert Nézd meg lányom énekek dallamára.171 Olyan adatot is közöl, amelyből az derül ki, hogy a tánc „női süveges" táncként élt a köztudatban, és a nő kezében volt a süveg, nem a férfiéban, azaz ő incselkedett párjával, és nem fordítva, ahogy máshol ismerték. A táncot nagyon kedvelték, lakodalomban, disznótorban, névnapi mulatságok alkalmával járták néha söprűvel is.172 Szomjas-Schiffert György gyűjtésében még egy férfitánc szerepel, amiről csak annyit ír: „Helyben topogó, forgós tánc. Egyesben a cigány előtt, üveg a kézben, mikor a páros táncot megunták már az öregek".173 A szólótánchoz az Én vagyok a, én vagyok a kunságifi éneket játszották. A szerző még a rókatáncot is feljegyezte: „Gyerök megfogta két kézzel a két lába ujját és úgy ugrált", valamint a „kacsingatós tánc"-ot (Zsidó asszony nadrágja), ami a tánciskolás hétlépes egyik változata volt.174 Bár legtöbb Kunszentmiklósról szóló munkában nem említik, de a lakodalmak kedvenc évődő táncjelenete a 20. század elejéig volt a „kaszástánc", amit „pikáns" fallikus táncnak írtak le, s éppen ezért „nem engedték Pesten" a Gyöngyösbokréta program keretében bemutatni.175 171 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 92-94. 172 A kunszentmiklósi sapkatánc és a söprűtánc a Somogy megyében rögzített „zsebkendős verbunk", és a Tolna megyében lefilmezett söprűtánc dallam és lépésvilágával mutat szoros rokonságot. FÜGEDI János - VAVRINECZ András 2013108-109., 184-186. Sajnos, az egész kunszentmiklósi, ún. ugrós típusú táncok kimaradtak a kötetből, ami - valószínűleg - még a fő- szerkesztő, Pesovár Ernő szelektálásának egyoldalúságát mutatja. 173 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006102. 174 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006104. 175 SZÉPE György, interjú, 1961. geolingua.elte.hu/ maps/MNYA-hangosterk/index.html (utolsó letöltés: 2014. január 6). 197
