Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Kürti László: A Kiskunság táncai – antropológiai reflexiók egy régió tánckultúrájáról
Kürti László a szomszédos Kiskunmajsán szintén szokásban volt.119 A településen kedvelték a lassú és friss csárdásnak („ugrós") a rezgős és högyös változata, s ennek fontos részeként említette Nagy Czirok a Högyözd, Józsi! Högyözöm kurjantást, ahogyan a férfiak egymást biztatták tánc közben. Egy másik adat szerint a halasi viselet szervesen hozzátartozott a tánc kinesztétikai filozófiájához. „Az ing ujjai olyan bővek, ráncosak voltak, hogy ha tánc közben a kezét magasra fölemeli és ujjával pattogtat is, az ingujj szélessége nem hagyja el az oldalát, a csípőjét''.120 Nagy Czirok szerint a nők olyan bő szoknyát hordtak, hogy „a táncforgásnál néha egész combjuk kilátszott". A pásztortánckultúra maradványaként fennmaradt a „kanásztánc" vagy kondástánc, amit a Búzába mén a disznó kezdetű nótára jártak. A lakodalomban az esküvőből hazatérő ifjú párnak a muzsikusok egy „szép lassút" húztak, amire a vőlegény és a menyasszony csárdást táncolt; ezt nevezték „pártánc"-nak.121 Nagy mulasztása az 1939-es kiskunhalasi táj- és népkutató tábor gyűjtőinek, hogy a táncra nem fordítottak figyelmet, és konkrétumot nem kérdeztek ezzel kapcsolatosan. Annak ellenére, hogy egyesek feljegyezték, hogy a tanyák lakói már polgárosult értékrendet követnek, és cigányzene és műdalok a divatosak (egy-két tanyán már kezdetleges, fülhallgatós rádió is volt), „a faluban még él a nóta, és vasárnap este összegyűlnek a legé- nyek-lányok a »köves úton« ott járják a táncot nótaszóval".122 Sőt még egy olyan adatot is feljegyzett egy résztvevő, hogy a lakodalomkor „Hajnalba a vidám lakodalmas társaság körül táncolta a házat és a birkaaklot - mert innen jött ki a vacsora birka".123 A tánckutatás hibája volt, amikor nem figyelt fel az ilyen és ehhez hasonló elejtett megjegyzésekre, mivel - és erre utal mindkét adat - nyilvánvalóan sokáig élt még a 20. század utolsó évtizedeiben is a táncolásnak sajátos módja Kiskunhalason, csak szisztematikusan kellett volna kérdezni. Nem árt egy kicsit bővebben foglalkozni a halasi körverbunkkal, mivel a tánc alapve119 SZOMJAS-SCHIFFERT György 2006 74. 120 SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2010 254. 121 NAGY CZIROK László 1959 267. 122 GRANASZTÓI Péter 2009116. 123 GRANASZTÓI Péter 2009138. tőén a verbunkos hagyomány része, és formáját tekintve egyaránt illik úgy a nyugati, mint a középső vagy tiszai táncdialektusban ismert verbunkformákhoz.124 A helyiek szerint Bene Adám verbunkja néven maradt fenn férfitánc, s ezzel a névvel mutatták be a Gyöngyösbokréta keretén belül. Érdekes a Bene név kötődése a verbunkoshoz, ami egyébként nem ritka táncnévadási gyakorlat a magyar nyelvterületen.125 A táncfolkloristák szerint a halasi körver bunkót Nagy Czirok László 1933-ban a Gyöngyösbokrétára készülve táncmesteri segítséggel „a népies műtáncok formakészletének felhasználásával rekonstruálta".126 Nem kizárt az, hogy a táncmesteri jelenlét miatt állt a kiskunhalasi körverbunk sokkal több figurából - a körön táncoló férfiak mozdulatgazdagságát mintegy kilenc, a táncvezetőét pedig nyolc eltérő motívum mutatja -, mint a kunszentmiklósi, és ezért vívta ki helyét több tanulmányban.127 Amikor Gönyey Sándor (Nagy Czirok László segítségével) az 1930-as években összeírta a tánclépések és a mozdulatkombinációk neveit (nyilvánvalóan ő is furcsállotta a sok változatos lépést), a szám huszonhárom volt.128 Ezek igen beszédesek, egy némelyik (pl. a földcsapás) szimbolikus jelentőséggel bírhatott, bár ennek valós értelmét a helyi népi filozófia hiányában ma már lehetetlen kibogozni.129 124 A körverbunk lépéseinek leírása a ZTI archívumában található némafilm alapján történt. A leírás közben derült ki az, hogy a kör közepén táncoló férfi lépései eltérnek a körön lévők lépéseitől. Ezért két külön kinetográfiát kellett készíteni. A folyamatos leírás a filmfelvevő leállásai miatt volt lehetetlen, bár a motívumok sorrendje így is mutatja a tánc felépítését, egyes lezárómotívumok és bekezdők elhagyásával. 125 Más területeken is ismert a férfinévből keletkezett táncelnevezés: Hont megyében a Bábó verbunk, a Szigetközben a Bertóké, a Nyitra megyében található Kéménden a Sallai verbunk stb. De más nevekről is tud a néptánchagyomány (Bársony, Gábor Ignác, Madarász Ignác). Egyes, főleg az erdélyi Kalotaszeg településein jó táncosok neveit lépések, figurák őrzik mind a mai napig. 126 LÁNYI Ágoston - MARTIN György - PESOVÁR Ernő 1983 124. 127 Viski Károly angol nyelvű könyvében említi a rábaközi verbunkok mellett a „nevezetes" kunszentmiklósi és kiskunhalasi verbunkot, VISKI Károly 1937 52. 128 GÖNYEY Sándor 1939 852. 129 GÖNYEY Sándor 1939 852. Az egyes „figurák" nevei hasonlóan, de nem egyeznek a 19. századi báltermi táncmesteri koreográfiákból ismert nevekkel: „sar- kantyús, csárdás nagyverbung, oldalazó, ne búsulj, ugri, köstörgő, cifra, kisverbung, herde-berde, módos, 192
