Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Néprajz - Bereznai Zsuzsanna: Madonna Modesta Kecskeméten – avagy egy reneszánsz anekdota világjárása
Madonna Modesta Kecskeméten - avagy egy reneszánsz anekdota világjárása erdélyi tárgyú: Az okos Nástya és a Farkas a Verhovinán. A Farkas a Verhovinán című novella nyersanyagát Máramarosszigeten jártában, Szép- faludy Ferenc vármegyei levéltárostól kapta 1892. június végén. Fordulatos, színes cselekmény adja meg a varázsát ennek az elbeszélésnek, melyben az érdekes ötletek, furcsa helyzetek a mű szervező elemei. Kalandos, romantikus, kedélyes történet, különösebb társadalmi és lélektani elmélyítettség nélkül.54 Hamar népszerű lett a kötet másik román tárgyú elbeszélése, Az okos Nástya. Mikszáth valószínűleg új kerülete választóinak akart kedveskedni akkor, amikor a bevezető sorokban azt állítja, hogy onnan hozta Az okos Nástya meséjét, ahonnan a mandátumát. Más helyütt viszont arra hivatkozik, hogy idősb Andrássy Gyulától hallotta volna a történetet.55 Mikszáth 1898. június 5-én ezt írja az Országos Hírlapban: „Az én olvasóim kedves emberek, gyakran küldenek be nekem mesterségemhez való anyagot, megírandó themákat. [...] Élőszóval is gyakran mondanak el barátaim, képviselőtársaim egy-egy epizódot:» Formálj belőle valamit«. [...] Ha végiglapozom könyveimet, eszembe jut, ki mit adott. Az »Okos Nástya« történetét például néhai gróf Andrássy Gyulától hallottam, »Szontagh Pál- nét« Szontagh Páltól, A »Farkas a Verhovinán« czímű elbeszélésemet Urányi szuggerálta, a »Zöld légy és a sárga mókust« dr. Farkas..." Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Gyula (1823-1890) miniszterelnök felvidéki és erdélyi kötődéssel is rendelkezik, s lehet, hogy egyik vagy mindkét helyről ismerhette ezt a vándortémát. Az igazság kinyomozása mára már szinte elképzelhetetlen, de megtévesztő lehet az a mesemondói gyakorlat is, hogy az elbeszélők a csúfolójellegű történetek, a szereplőket kedvezőtlen színben feltüntető népi elbeszélések helyszínét mindig egy másik, rendszerint a szomszéd falura ruházzák, vagy pedig távoli tájak népét jelölik meg a cselekmény színhelyéül. A Nagyvárad környéki és a Temes megyei változatban is a Palócföldet jelölik meg a történet színhelyeként, mely azért is különös, mert a 20. század elején ez a táji megjelölés kevéssé volt elterjedve. A Palócföld elnevezés mesterségesen kialakított néprajzi tájfogalom, s a sajátos „á-zó" nyelvjárást beszélő népre terjed ki. Mindezek ellenére az is meglehet, hogy - akár követve, akár közvetlenül - Giovanni Francesco Straparola olasz író, mesegyűjtő Le piacevoli notti novellagyűjteményének Madonna Modesta című elbeszélése volt a forrása, mint ahogy ezt Gálos Rezső 1914-ben kimutatta.56 Mikszáth kitűnő megfigyelőképességét dicséri az, hogy az eredetileg városi környezetben játszódó történetet - az olasz novella egy kereskedő feleségéről szól - any- nyira vérbő hiteleséggel ültette át a Fogarasi- havasok tövébe.57 Gálos Rezső58 szerint „a fogarasi havasok említése talán csak költői fogás". Megállapítása szerint ez a novella motívumait tekintve teljesen megegyezik Straparola elbeszélésével, melyet szószerinti átvételekkel is igazol: „Nástya se volt már a régi, a liliomokat leszedte formás arcáról az idő, a piros cseresznyét az ajkáról szintén az esztendők ették meg. Rosszul fizettek érte..— írja Mikszárth. Ugyanez a tartalom így jelenik meg Straparola novellájában: „Mentre ehe madonna Modesta fu giovane, vaga e bella, mai la mercatanzia le venne mene: ma perció ehe il vorace tempo sopra tutte le cose signoreggia, e a quelle...". Egy további egyezést is említ Gálos Rezső: „Mikor így Modesta megöregedett, parasztokat, szolgákat és alantasokat hívogat magához, azaz »che molto meglio le scuoteva il pilizzione«". Noha szembetűnőnek véli a két novella közötti hasonlatosságot, a temesvári kutató mégis így zárja fejtegetését: „Közvetlenül Straparolától vette-e Mikszáth Kálmán pajkos novelláját, nem tudjuk megmondani". György Lajos is foglakozott Az okos Nástya történetének eredetével.59 Ismerteti az elbeszélés általa felkutatott irodalmi változatait, végül megállapítja, hogy Mikszáth nem könyvből, hanem id. gróf Andrássy Gyula „élőszóbeli 56 GÁLOS Rezső 1914 70. 57 ENGEL Károly 1960 8.1003-1007. 58 GÁLOS Rezső 1914 70-71. 59 GYÖRGY Lajos 1933 40-41. 54 KOZMA Dezső 1977 55. 55 ENGEL Károly 1960 8.1003-1007. 169
