Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - V. Székely György–Varga Sándor: Kora Árpád-kori temető feltárása Tiszakécske–Ákrus-dűlőben
V. Székely György - Varga Sándor kécskei temető 11. sírjában talált ollót elsődlegesen mindenképpen a halott mellé adott munkaeszköznek kell tekintenünk, de ugyanakkor a sírban való elhelyezkedése alapján mint éles, szúró tárgynak, az egykori babonás hiedelmekben gyökerező rontáselhárító szerepét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Annál is inkább, mivel a halottat abban az átmeneti időszakban temették el, amikor a pogány szokások még elevenen élhettek, azokat még nem halványította el a terjedőben lévő kereszténység.49 Egyéb mellékletek Pénz Pénzt a temető egyetlen sírjában (1. sír) találtunk, melyben I. István két dénára volt (I. tábla). A sírból más lelet nem került elő. A sír a temető szélén, egy melléklet nélküli és egy S-végű karikát tartalmazó sír között helyezkedett el. A Duna-Tisza közi temetőkben, ha nem is nagy számban, de előfordulnak első királyaink veretei, mint a halott túlvilági útjára adott pénzek.50 A halotti obulusadás helyi szokásának vizsgálatát a csekély adat és a temetők feltáratlansága nehezíti, így csupán azt az óvatos következtetést lehet megfogalmazni, hogy a sírokban talált pénzek az obulusadás szokásának meglétét bizonyítják és egyúttal a temetők használati idejének megállapításához adnak segítséget. Állatcsontok és edénytöredékek Allatcsont a temető két sírjában volt: a 9. sírban fekvő férfi csontvázának jobb combcsontja mellett és a 12. sírban fekvő férfi jobb válla mellett. Mindkét esetben egy-egy állat állkapocs töredéke került elő. A 12. sír megmaradt csont- és fogmaradványai alapján a sírba birka vagy kecske állkapcsának darabjai kerültek. Mindkét sír esetében ugyanakkor nem dönthető el, hogy a sírokban talált csontok a halott mellé adott ételmelléklet maradványai vagy esetleg a sír kiásásakor a környező, más korszakú telepjelenségek anyagából a sírföldbe belekerült állatcsontról van szó. Ez utóbbi feltételezést erősíti, hogy az 1. sír betöl49 TETTAMANTI Sarolta 1971 230.; TETTAMANTI Sarolta 1975110.; GÖMÖRI János 1984 97. 50 V. SZÉKELY György 2002 45-49. téséből egy szürke színű, korongolt szarmata edény oldaltöredéke is napvilágra került, ami minden bizonnyal a temető területén fekvő település kerámiaanyagából a sír betemetésekor véletlenül kerülhetett a sírgödörbe. Összegzés A temetőt a feltárt sírok leletanyaga alapján valószínűleg az első ezredforduló táján vagy kissé korábban kezdték használni, és legkésőbb a 11. század középső harmadában fel is hagyták. Sírjainak többsége a 11. század első harmadára keltezhető, a halottakat az ország egész területén elterjedt és általánosan használt ékszerekkel temették el. A leletanyagon belül ugyanakkor érdemes kiemelni a 10. sír tárgyait, valamint a 11. sír munkaeszközét. A Kárpát-medencén belül nem túl gyakran előforduló lapos karikák, az egyedi díszítésű szíjvégek, valamint a juhnyíró olló analógiái szinte egytől egyig a mai Szlovákia területéről ismert lelőhelyek irányába mutatnak. Érdekes továbbá a temető típusának kérdése is, ugyanis a Kovács László által javasolt két főtípus közül, a sírok száma és azok szerkezete alapján a szállási temetőtípusba sorolható,51 de nem 10. századi (IV. típus), hanem 10. század végi - 11. századi szállási temető. Ilyen keltezésű szállási temető ugyanakkor nem került elkülönítésre. Az árkus-dűlői temetőbe temetkező közösség települése valahol a közelben lehetett, de pontos helyét nem ismerjük. Tiszakécske területén más ilyen korú köznépi temető vagy temetőrészlet nem ismert, de az ókécskei 10. századi sírlelet bizonyítja, hogy a területet már a honfoglalók első nemzedékei megszállták.52 A környék stratégiai jelentőségét a tiszai átkelőhelyek ellenőrzése biztosította. A Tisza jobb partjának területe a folyónak ezen a szakaszán az államszervezés során királyi birtok lett, majd ennek egy része adományozás révén már a 11. század végére egyházi tulaj51 Érdekes ugyanakkor, hogy a szállási temetők ismérveiként meghatározott szempontok jelentős része nem figyelhető meg a tiszakécskei temetőben (pl.; leletgazdagság mind mennyiségben, mind anyagban stb.). (Vö.: KOVÁCS László 2013 522.) 52 FETTICH Nándor 1937 63-64., XXVIII-XXIX. t.; FODOR István 1996 353-354. 86
