Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - T. Biró Katalin–Szakmány György–Bendő Zsolt–Kasztovszky Zsolt: Átfúrt kőeszköz töredéke Kiskunfélegyházáról
Átfúrt kőeszköz töredéke Kiskunfélegyházáról eredményeit. A kőzet Si02 tartalma az ultra- bázisos kőzetek kategóriájába esik. Ugyancsak az ultrabázisos összetételt jelzi a jelentős Cr-tartalom, valamint a nagyon kevés alkália (Na és K) jelenléte a kőzetben. Az igen jelentős MgO tartalom harzburgitos összetételt jelez, ugyanakkor azonban szembetűnő a CaO viszonylag nagy mennyisége. Ez utóbbi jelentős mennyiségét a néhány nagyméretű kakit mellett a jelentős mennyiségű tremolit is jelzi, de nem elképzelhetetlen, hogy az eredeti kőzetben egykor monoklin piroxén is jelen lehetett. A kőzet összetételére továbbá jellemző a kevés A1 és igen kis Ti tartalom is. Magyarországi lelőhelyekről ultrabázisos összetételű nyersanyagból készült kőeszközöket - a szerpentiniteket leszámítva - csak nagyon keveset ismerünk. Az újkőkori Körös kultúrából a Szarvas 23. lelőhelyről került elő egy amfibol peridotit példány8, emellett a középső neolitikumból, Dévaványa-Sártó lelőhelyről egy metaperidotit, a késő neolitikumból Kisköre-Gát lelőhelyről egy mállott metaperidotit9 került leírásra. A jelen munkában vizsgált kőeszköz szempontjából legfontosabbak azok a bronzkori Vatya-kultúrából származó, szerpentinesedett ultrabázit anyagú kőbalták illetve buzogányok, amelyeket Százhalombatta lelőhelyről írtak le.10 Ez utóbbiakról kémiai elemzési eredmények is rendelkezésre állnak, amely alapján a kiskunfélegyházi, általunk vizsgált lelethez csaknem teljesen hasonló megjelenésű és kémiai ösz- szetételű kőeszköz is előfordul (Szhb-Fv-Kb- SAX-8). A fenti kőeszköz és a kiskunfélegyházi általunk vizsgált kőbalta kémiai összetétele kizárólag az erősen mobilis kalcium (Ca) és kálium (K) értékekben különbözik, amit az utólagos hatások okozhattak, vagyis a két kőzet típusa azonos lehet. A Kárpát-medencében és környezetében elsődleges ultrabázisos-metaultrabázitos kőzetek viszonylag kevés területen fordulnak elő a felszínen. A legjelentősebbek ezek között a Maros-menti ofiolit övben, a Vardar-zónában, emellett a Keleti-Alpok Penninikumi egységé8 STARNINI Elisabetta - SZAKMÁNY György 1998 319. 9 ORAVECZ Hargita - JÓZSA Sándor 2004 105-134., 2005 23-47. 10 FARKAS Anna Krisztina 2013, 43-46., 28. táblázat, FARKAS-PETŐ Anna - HORVÁTH Tünde 2014 105- 107, FARKAS-PETŐ Anna et al. 2014 83., 86., 91. ben, annak legkeletibb részén a Borostyánkői ablakban bukkannak felszínre. Ugyancsak jelentősebb előfordulás található a Nyugati- Kárpátok Központi, valamint Belső részén. Kisebb előfordulások ismertek a mellétéi sorozatban Dobsina környékén, valamint a mellétéivel rokon, Szarvaskő-Mónosbéli Tektonikai Egységben. A kelet-alpi és dobsinai és részben a nyugati-kárpáti előfordulások métáultrabázitjai azonban igen erősen szer- pentinesedtek, bennük csak elvétve vagy egyáltalán nem találhatunk relikt, eredeti olivin vagy piroxén ásványokat. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy másodlagos előfordulásban, a Budapesttől délkeleti irányban előforduló Pestvidéki Kavics Formációban ritkán, de előfordulnak erősen szerpentinesedett ultrabázit kavicsok. Az általunk vizsgált kőeszközhöz hasonló ásványos összetételű metaultrabázitok a fent felsorolt lelőhelyek közül elsősorban a Maros menti ofiolit övben és a Vardar-övben találhatók, ez utóbbi lelőhelyen azonban inkább lherzolitos, és csak ritkábban harzburgitos az összetételük, de azért ott is vannak hasonló peridotitok. Szarvaskőn ehhez hasonló ösz- szetételűek nincsenek a felszínen. A Nyugati-Kárpátokban előfordulnak kevésbé átalakult metaultrabázitok, sőt esetenként késői tremolitos összetételű amfibol is megjelenik bennük. Amennyiben a kiskunfélegyházi kőeszközből készült kémiai és ásványkémiai vizsgálatok eredményeit összevetjük a Vardar-zónából a Maros menti ofiolit övből valamint a Nyugati-Kárpátokból származó reprezentatív elemzési eredményekkel,11 azt állapíthatjuk meg, hogy a teljes kémiai összetételi adatok tekintetében jó egyezést egyik terület metaultrabázitjaival sem találunk, kivéve a Vardar-zónában előforduló egyes ofiolitos (lherzolitos) kőzetek ultrabázitjait, valamint a Nyugati-Kárpátok Veporikumából származó metaultrabázitokat. A Maros-övben előfordulók Ca-tartalma ugyanis lényegesen kisebb, az Al-tartalma viszont jelentősen nagyobb, mint a kiskunfélegyházi baltáé. Ugyanakkor az ásványkémiai adatok alapján a Vardar-zónabeli ultrabázitok olivinjének összetétele jelentősen 11 BAZYLEV, Boris et al. 2009 50., HOECK, Volker et al. 2009 160., IONESCU, Corina et al. 2009 181., HOVORKA, Dusán 198514-62. 43
