Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Kultúrökológia - Győri-Nagy Sándor: A Kis-Sziget. Kultúrökológiai közelkép egy régészeti tájszeletről
Győri-Nagy Sándor Errefelé is kerültek elő apróbb kődarabok, ami együtt - nedvesen keményre ledöngölt talaj és rajta, benne kőtörmelék - a középkori és középkor előtti szakrális épületekre volt jellemző. A felszíni szórványleletek közt van néhány különlegesnek mondható lelet is. Ilyenek az obszidián magkövek és pengetöredékek, amelyek különlegessége az, hogy nyilvánvalóan nem helyi anyagok. Van egy már- ványszerűen fehér, de a márványnál durvább tapintású, méretéhez képest feltűnően súlyos, lekerekített négyszög alakú, edényfülnek ható leletünk innen. Régóta nyugodhat már ebben a gyakran tartósan fölnedvesedő, magas mésztartalmú földben, mert felületét vastagon fedi a mészkőmáz. Egy másik, szintén biztosan nem helyi kődarab hosszában kettéhasadt marokkőnek látszik. Ha az, akkor nagyon régi darab. A kőleletek közt van egy kicsiny, alig 3*5 cm-es darázskő darabka is, amelynek felülete egyik oldalon a legkeményebb helyi szürke réti mészkőre emlékeztet. Mellesleg valóban rendkívül kemény: tisztításkor egyáltalán nem morzsálódott, a vízben nem oldódott le belőle egyetlen morzsányi sem. Hasadt, belső oldala és törött végei azonban egyáltalán nem helyi szerkezetet mutatnak, hanem sokkal inkább szép, szövevényes, hálózatos, tu- fás mintázatokat, mint az egri darázskövek.33 Meglehet, hogy a most termőhelyén érlelődő valamelyik darázskőlemez előtti valamelyik ősi réteg egy darabkája került elő a Kis-Sziget földjéből? Vajon milyen szolgálatot teljesített a szigetre kerülvén? A legérdekesebb azonban egy olyan kis lelet, amelyik akár helyi is lehet: egy rozsdás vaspörk vagy ércgumó. Ha az, akkor az egy különleges helyi vasérctípusnak a meglétére és annak régi, itteni feldolgozására utal. Tudjuk, hogy a kiskunsági anyagösszlet - a víz is - sok vasat tartalmaz. A semlyéki vizekben ez akár fel is dúsul, a nádasos mocsarak rendkívül kevert anyagösszletén ilyen oxidativ körülmények között34 megtenyészik a gyepvas. Ennek olvasztása és nyers feldolgozása is egyszerűbb a hegyi vasércénél, különösen ott, ahol kő is van a közelben. Ilyen hazai ré33 GYŐRI-NAGY Sándor - NAGY Gergely 2013 34 GÖMÖRI János 1999139. gészeti leírásokról a beszédes nevű Kópháza mellett csak kevés helyről tudok.35 Izgalmas dolog volna erre itt is bizonyosságot vagy határozott cáfolatot nyerni. Van innen egy ennél jóval nagyobb méretű, félökölnyi leletünk, amelyről nehéz eldönteni, hogy tufás szerkezetű, rendkívül magas vastartalmú darázskődarab-e, vagy egy olyan egykori vastárgy, amely a fölismerhetetlen- ségig eloxidálódva a csontok lebomlásával kapcsolatosan föntebb leírtak szerint bekapcsolódott a nedves meszes talajban zajló darázskőképződési folyamatokba. A fémleletek sorát folytatva meg kell említenem egy pénzérmének ható, 1,9 cm átmérőjű, teljesen szabályos kör alakú fémlemezkét, amelynek vastagsága alig éri el az 1 mm-t. Zöldes rozsdarétege alapján réznek látszik. Egyik oldalának közepe táján lepattant a rozsda, alóla vörösréz tűnik elő. Domborulat vagy írás nem tapintható ki egyik oldalán sem. A másik fémlelet anyagát is réznek vagy valamely rézötvözetnek vélem, ugyancsak zöldes rozsdája miatt. Ez egy ívelt töredék, ami egész korában valaha tán csengettyű lehetett. Van egy érdekes síküvegdarabunk is a Kis- Szigetről. Vastagsága érdemel említést, amely valamivel több, mint 4 mm. Tapintása nem is annyira üveget idéz, mint inkább plexit, pedig nyilvánvalóan üveg. Törési felületei nem vágóan élesek és nem szúrón hegyesek, a róla lepattant darabkák helyei is inkább kerekde- dek, mint az obszidiánpengék pattintási helyei. Felületein csak látható, de nem kitapintható, sűrű, mindkétfelől azonos irányban futó csíkozás, finom vonalkázás van. Akár az üveg eredeti síkjait, akár a törési és lepattanási felületek bármelyikét nézzük, mindenütt sűrű, zöld és lilás foltocskák tömegét látjuk, amely magában az anyagban tűnik benne lenni. Az üveg akármelyik felületét megdörzsölve ezekből a foltocskákból hímporszerű, csillogó nyomok maradnak vissza a bőrünkön róla. 35 A sekély vizekben, topolyákban termő gyepvas(göb) és külszíni bányászata, helyi tolmácsoló feldolgozása könnyen lehetett névadó környezeti jegye más, hajdan mocsaras határú, kop-/köp- gyökű településeknek (mint Kopács, Kopáncs, Köpcsény) is. 316
