Wicker Erika (szerk.): Cumania 27. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2016)
Régészet–Antropológia - Wicker Erika: Árpád-kori állattartás emlékei az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza–Északi csomópontjánál
Wicker Erika 1-80. gödrök A gödrök közel fele a kopolyakutaktól délre levő szakasz és a VI/B terület fele közé eső mintegy 5 m-es sávban került elő, a többi fele-fele arányban a szarmata temető sírjai között illetve az azoktól kelet felé eső „üres" területen. Az előbbi rész nagy objektumsűrűsége ellenére is csak négyüket ásták szarmata sírra. Az Árpád-kori gödrök alakjuk, nagyságuk és mellékleteik számát illetően is lényegesen eltérnek a tőlük délre 60-70 rn-re kezdődő szarmata település gödreitől. Általában kisebbek, és minden esetben jóval sekélyebbek azoknál. Csak egynegyedükben volt valamilyen melléklet, legtöbb esetben állatcsont, s mindössze egynyolcadukban datáló értékű vagy anélküli edénydarabok. A gödrök a feltárt részen csoportosan kerültek elő. Az egyes csoportok között általában 50-60 m2 nagyságú üres területek vannak. Arra, hogy ezeken a részeken voltak-e esetleg földfelszíni építmények, megfigyelhető nyomok hiányában nem tudunk választ adni. A gödröket egymás mellé, de soha nem egymásba ásták. Az azonban bizonyos, hogy a területet akkor is használták még, amikor a kétosztatú karám már nem funkcionált. Három gödröt ástak ugyanis a karám északnyugati oldalának belső részéhez. Bár e gödrök pontosan a karámárkot követik, nem tartjuk valószínűnek, hogy azzal funkcionálisan ösz- szefüggenének. A kétosztatú karám A VI/B területen egyetlen olyan objektum került elő, mely méreteinél és alakjánál fogva biztosan állatok enyhelyéül illetve összetartásául szolgáló építmény maradványa. A karám pontos méretei nem ismertek, mivel délkeleti árka olyan sekély volt, hogy a humuszréteg alatti sárga földben nem tudtuk nyomát megfigyelni. Az 50-60 cm széles, humuszréteg alá 20-25 cm-re nyúló, enyhén szűkülő, egyenes aljú, 30-50 cm-es fenékszélességű árkok határolta északkelet-délnyugati főirányú objektum külső hossza 23 m volt. délnyugati és északkeleti oldalát 15-15 m hosszan követhettük. A keleti sarok íve alapján az építmény szélessége 15-16 m lehetett. Egy, az északkeleti oldal közelében feltárt 20-30 cm széles, humuszréteg alatt 12- 15 cm mély, 10 m hosszan megfigyelhető árok az építményt 6/7-1/7 arányban osztotta két részre. A területet már a kétosztatú karám építése előtt is állattartásra használták. Három gödör, melyek az 1/7-es osztás árkainál kerültek elő, korábbiak voltak a karámnál. Ugyanakkor - ahogy fentebb jeleztük - az északnyugati árkába ásott három másik gödör jelzi, hogy a karám nem tartozott az Árpád-kori állattartás legkésőbbi építményei közé ezen a területen. A VI. TERÜLET HÁRMAS KARÁMRENDSZERE ÉS NAGY KERÍTŐÁRKA A VI. terület legérdekesebb - és egyben legnehezebben értelmezhető - objektumai a VI. területet északkelet-délnyugati irányban átszelő igen hosszú és széles árok, és annak szinte egyenes vonalát középtájon megszakító három egymásbafonódó, szabálytalan körből álló építmény, melyeket - bár a meghatározásban nem lehetünk biztosak - karámoknak nevezünk. Az árok és a karámok vizsgálatát az a tény is nehezítette, hogy keleti oldaluk egymásba olvadt, s a beásások egymáshoz viszonyított korát a humuszréteg alatt vizsgált szinten már nemigen lehetett megállapítani. Az árok és a 3. sz. karám kereszteződése alapján azonban állíthatjuk, hogy a karámrendszer épült korábban, majd annak keleti oldalához csatlakozva ássák meg a kerítőárkot. A karámok Az alábbiakban röviden ismertetjük a három részből álló, karámrendszernek meghatározott nagy objektumot. 2. sz. karám: A rendszer központi része egy trapéz alakú objektum, melynek északi oldala azonos az 1. sz. karám déli oldalával, déli oldala pedig a 3. sz. karám északi oldalával. Árka itt 70-100 cm széles, humuszréteg alatti mélysége 40-65 cm. A közös árkok betöltése azonban olyannyira hasonló volt, hogy készítésük egymáshoz viszonyított idejét nem tudtuk megállapítani. Két másik oldalán 40-50 cm széles, humuszréteg alatt 30-35 cm mély árok határolta. A karám középtengelyeknél mért átmérője kb. 14 m volt. 112
