Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Wicker Erika: Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen
Szárnyékok, karámok és kutak egy Árpád-kori állattartó területen 3. sz. karámot. Ahogy fentebb már említettem, ugyancsak több, egymás követő építmény állt azon a helyen, ahol a bizonytalan idetartozású 8. sz. karámot találtuk. E karámok felépítményeiről sem lehetnek pontos adataink. Három cölöplyukat mindössze az inkább E-ENy-D-DK-i irányú 2. sz. karám K-i oldalának belső felén tudtunk megfigyelni, melyek a fentebbiek alapján ezt az építményt színnel, félszerrel ellátott akolként is definiálhatják. Duplaárkos karámok (I. táblázat, I. t. B 1-2.) Fentebb már idéztem, hogy az akol legegyszerűbb formája a legősibb és legegyszerűbb kerítés: az árok. Gyakran emlegetnek olyan aklokat, melyek árkon kívül egyéb kerítéssel nem is rendelkeznek, de ezek természetesen hatalmas, sokszor kettős árkok.24 Ilyen kettős árkok részletei is előkerültek a petőfiszállás- tőzegesi lelőhely E-i felében. Mindkét duplaárkos karámunknak csak ENy-i sarka és árkainak kis részlete esett a feltárható területbe, így pontos formájuk nem ismert, de biztosan négyszögletes alakúak voltak; lényegében azonban nem eldönthető, hogy ezen belül a téglalap- vagy a négyzetes formához közelítettek-e. Az 1. sz. karám külső hosszanti oldalát D-i sarkának íveléséig sikerült megfigyelni, így ez megközelítően 15 m hosszú lehetett, a 2. sz. ennél nagyobb volt. Az előbbi két árka egymástól 60-80 cm, utóbbié 80-100 cm távolságban van. A külső és belső árkok egymás vonalát nagyon pontosan követik. A duplaárkos karámokról igen kevés néprajzi adatunk van, s rekonstruálásuk pusztán a régészeti megfigyelések alapján lehetetlen. Egy, a szárnyékok építésére vonatkozó néprajzi adat azonban némi támpontot nyújthat: „A szárnyék alsó végénél a helyet térdigérő mélységben körülárkolták, az árokból kikerülő földet mindkét oldalán a kerítés tövéhez hányták, aztán ledöngölték." 25 Elképzelhető, hogy hasonló módon készültek a kettősárkos karámok is: a két árok és a középre dobott föld alkotta sánc valamint az abba állított falazat kellő védelmet jelentett a nagytestű jószág 24 Tálasi István 1936111. 25 Nagy Czirok László 1959129. számára is. Talán egykori színhez, félszerhez tartozott az a négy cölöplyuk, melyet a nagyobb karám Ny-i külső árkának külső oldalán illetve a közelükben, a belső árok Ny-i oldalának külső felén tártunk fel. A kisebbik karám közelében biztosan hozzá tartozó cölöplyukat nem tudtunk megfigyelni. A duplaárkos karámok helyén más Árpádkori állattartó építménynek nem volt nyoma. TRAPÉZ ALAKÚ KARÁMOK (II. táblázat, IV. t.) Abból a kilenc trapéz alakú karámból, melyeket biztonsággal vagy feltételesen ide soroltam, mindössze kettőnek az árkait sikerült teljesen feltárni. A többinek vagy kisebb-na- gyobb része esett kívül a feltárható területen, vagy sekélyebb árokszakaszait nem tudtuk megfigyelni. Mivel pedig a trapéz alakú karámok sarokrésze igen hasonló a téglalap alakú- akéhoz, négy karám esetében az oldalak szöge alapján is csak bizonytalan vagyok egykori alakjukat illetően. Tájolásukban a téglalap alakúakéhoz hasonló szabályosságot nem lehet felfedezni. Legtöbbjük ugyan ÉNy-DK-i irányítású, de előfordul ÉK-DNy-i vagy É-D-i tájolású is. A trapéz alakú karámokat kétféle nagyságban építették meg. Az ásatási terület alsó negyedében feltárt hét karám a kisebb, a terület közepén előkerült további két karám a nagyobb típust képviseli. Mindkettőből ismerünk teljesen feltárt példányt. Az 1. sz. karám hosszúkás trapéz alakú, kétosztatú, sarkai lekerekítettek. Oldalai - az árkok külső szélét mérve - Ny-on 14 m, K-en 13,2 m, D-en 11,2 m, É-on 8,6 m hosszúak. Felétől kissé E-abbra azonos szélességű és mélységű árok osztja két részre. Az így létrejött D-i rész területe megközelítően duplája az E-ié- nak. Ez a terület második osztott karámja. A 2. sz. karám a mellette levő 5. számúval együtt a nagyobb típust képviseli. Szabályos trapéz alakú. E-K-en 23 m, DNy-on 18,5 m hosszan húzódik, a trapéz szárai 23-24 m hosszúak. Különlegességét az adja, hogy É-i oldalának közepén 7 m hosszan az árok két ágra szakad. Ennek okát, rendeltetését nem ismerjük. Az uralkodó szélirányt tekintve bejáratként kevéssé definiálható; szabályos for91
