Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Marcsik Antónia: Kiskunfélegyháza környéki szarmata lelőhelyek humán csontváz-anyagának rövid jellemzése
Wicker Erika huzamosan futott az azonos típusú 16. karám Ny-i oldala, bár az kérdéses, hogy ez a hosszú árok utóbbihoz tartozott-e, vagy a bizonytalanul az egyenes oldalú karámcsoportba sorolt nagyméretű, téglalap alakú építmény része-e. Kisebb méretei és ÉK-DNy-i iránya eltér ugyan a fentiektől, alakjánál fogva soroltam ide a feltárt terület É-i negyedében előkerült kétosztatú karámot, fenntartva, hogy bizonytalan egyidejűsége a keskeny téglalap alakú, ívelt oldalú, sőt, a területen feltárt bármely formájú állattartó építménnyel. A kétosztatú karámok minden bizonnyal különlegesebb funcióval bírtak, ám mivel a rendelkezésemre álló adat igen kevés (a feltárható területen csak kettő került elő, a másikat a trapéz alakúak között ismertetem), itt és most nem teszek kísérletet használatuk meghatározására. A biztosan ívelt oldalú karámokat a feltárt sáv D-i negyedében, egymás mellett találtuk, a partosabb részen, a Ny-i vízállásos területhez és a legelőhöz közel. Bizonyos, hogy a területet - és az e típusú karámokat - hosszabb ideig használták állattartásra, hiszen több esetben is egymásba ásásokat figyelhettünk meg. Részben egymásba ásták a bizonytalan idetarto- zású 11-13. sz. karámokat, s az 1. sz. karám építése előtt helyén három hasonló építmény állt (2., 4. és 5. sz.), a 7. sz. karámot pedig egy már nem használt trapéz alakúra ásták rá. Ugyanígy többféle állattartó építmény állt az É-D-i irányú 15. sz. karám helyén. Legkorábbi egy azonos irányú, trapéz alakú karám, melynek árka kis szakaszon azonos az előbbiével. Ezt egy kör alakú karám vágja át. Ennél későbbi, de a 15. sz. karámnál korábbi az azonos irányú 16. sz. és a feltételezett nagyméretű, téglalap alakú karám. Arra, hogy a keskeny, ívelt oldalú, téglalap alakú karámoknak volt-e részben fedett része, csak szórványos adataink vannak. Az 1. sz. karám Ny-i belső oldalát kisérő öt illetve a D-i oldal belső felénél, azzal párhuzamosan feltárt három cölöplyuk mindenesetre erre enged következtetni. A 6. sz. karám Ny-i oldalának külső felét a teljes feltárt szakaszon igen pontosan követi nyolc cölöplyuk, bizonytalan viszont, hogy a 11. sz. karám K-i oldalának külső szélén talált két cölöplyuk a karámhoz tartozik-e. Amennyiben e cölöplyukak az építményhez csatlakozó szín vagy félszer nyomai, e három karámot indokoltabb akolnak nevezni (II. t 1., 3., 6.). Az 1. sz., részben fedett karám (akol) helyzete alapján úgy tűnik, e típus későbbi a teljesen fedetleneknél. Elképzelhető persze, hogy a foltot helyenként rosszul megőrző földben a többi cölöp nyomát nem tudtuk megfigyelni, és azzal is számolnunk kell, hogy egyes cölöpöket nem ástak mélyre. Egyenes oldalú karámok (I. táblázat, III. t.) Ezek az építmények az előzőeknél nagyobb méretűek, oldalaik egyenesebbek, sarkaik viszont szintén lekerekítettek, és - egy E-D-i tájolású, bizonytalan idetartozású építmény kivételével - ugyancsak ENy-DK-i irányúak. Csak a terület D-i harmadában kerültek elő. Két teljesen feltárható karám alapján (1. és 2. sz.) 30 m-nél hosszabbak voltak, szélességük meghaladta a 10-12 m-t. Ugyanilyen széles, de rövidebb volt az 1. sz.-ra ásott, 16-18 m hosz- szú, ugyancsak teljesen feltárt építményünk (3. sz. karám), melyet hossztengelyének iránya miatt soroltam inkább e típushoz, mint az alább ismertetendő trapéz alakú karámokhoz. Elárom további karám pontos alakját és nagyságát nem sikerült megállapítani, mert vagy túlnyúltak a feltárható területen (4. sz.), vagy pedig árkaik bizonyos szakaszon olyan sekélyek voltak, hogy nem figyelhettük meg őket (5. és 7. sz., utóbbi akár a trapéz alakúakhoz is sorolható lehetne). Az is bizonytalan, hogy 6. sz. karámunk önálló építmény volt-e, melynek helyére, részben vele párhuzamosan ásták később az 1. sz. karám árkát, vagy ez utóbbi megerősítésének nyomát őrzi-e. Megfigyeléseink alapján nem állítható határozottan, hogy az itt egyedülállóan E-D-i irányú 8. sz. karám valóban e típusba tartozik-e. A két teljesen feltárt nagy karám helyén korábbi állattartó építmények álltak. Az 1. sz. karám helyén akár öt periódust is valószínűsíthetünk. Legkorábbi két kis ívelt árok, melyek olyan rövidek és keskenyek voltak, hogy egykori alakjuk nem rekonstruálható. Ezt követően épül meg egy trapéz alakú karám, melyet egy ugyancsak kisméretű, ívelt árok vág át. Ezután ássák meg az 1. sz. nagy karám árkait, melyre később építik az azonos irányú és ugyancsak téglalap alakú, de kisebb méretű 90
