Wicker Erika (szerk.): Cumania 26. - A Kecskeméti Katona József Múzeum évkönyve (Kecskemét, 2013)
Régészet–Antropológia–Numizmatika - Mészáros Mónika: Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács–Kiskun megyei szakaszán
Szarmata temetkezések a stratégiai MOL-gázvezeték Bács-Kiskun megyei szakaszán jellemző, sőt: hat (+1) férfiként meghatározható elhunyt mellett mindössze három nő, valamint öt gyermek került feltárásra lelőhelyeinken. A TEMETKEZÉSEK TÁJOLÁSA Az összes vizsgált temetkezés gödre a D-É-i tájolást követi, néhány fokos eltéréssel.14 A sírok tájolása nagyjából egységes, kis szóródás figyelhető meg csupán. Pontosan vagy majdnem pontosan D-É tájolású a KKF.7/98., 103., 161. sír, ill. a KKF.Ad.2/147., 250., 252. sír. Kissé DNY-ÉK felé forduló a KKF.5/72. sír, valamint a KKF.7/101. és 124. sír. Erősebben DK-ÉNY irányba tájolt a KKF.5/64., KKF.7/87., 88., 91., 153., 154. és a KKF.8/50. temetkezés. A D-É iránytól a KKF.7/88. sírgödör tér el a leginkább. A halott fejjel délnek való fektetését, mint a temetkezési rítus alapvető elemét a Kárpát-medencébe érkező szarmaták - a velük egykorú, É-D tájolást követő keleti rokonaiktól eltérően - a korábbi hagyományokat követve megtartották, az egész Kárpát-medencei Barbaricum területén általános szokásként alkalmazták.15 A vizsgált 17 temetkezésből 13 tartalmazott valamilyen mellékletet vagy viseleti tárgyat, mely alapján a sír etnikumhoz kötése megtörténhetett, négy temetkezésnél viszont csak a sír tájolása és elhelyezkedése szolgáltatott ehhez információt. A SÍRGÖDRÖK FORMÁJA ÉS MÉRETE Az első hullámban hazánk területére érkező szarmaták a szuszli kultúra hagyományait követték; temetkezésük jellegzetességei a keskeny és a közepesen széles sírgödrök voltak. A későszarmata időszakban a temetkezések nagyjából felénél szintén a keskeny sírgödrök voltak a mérvadóak, s csak mintegy negyedüknél kerültek elő széles vagy négyzetes kialakítású sírok. Az alföldi szarmatáknál mind a keskeny, mind a széles sírgödör megtalálható. Korra és régióra nem jellemzőek a méretek, 14 Általános nézet szerint a különböző évszakokban történt temetkezés, ennek megfelelően a nap eltérő állása indokolhatja a 45°-on belüli eltéréseket. 15 Kulcsár Valéria 199816. de az alacsony indexszámú,16 közel négyzetes sírok általában halmok alatt17 fordulnak elő. Közepes méretarányúak a körárokkal kerített sírok, és magas indexűek, tehát keskenyek a körárok nélküli, sokszor rabolatlanul előkerülő, szegényebb temetkezések.18 Az általunk ismertetett sírok mindegyike lekerekített sarkú, téglalap alakú aknasír.19 Az indexmeghatározás eredményeként kiderült, hogy a mérhető adatokkal rendelkező 13 sír közül hat (KKF.7./87., 91., 98., 103., 161., KKF.8./50.) magas, vagyis 2.74-3.2 közötti értéket mutat, míg hét (KKF.7./88., 153., 154., KKF.5./ 64., 72., KKF.Ad.2./250„ 252.) alacsonyabb, 1.75 és 2.2 közötti értéken áll meg. Az utóbbi csoport azonban négy gyermeksírt is magába foglal, melyek méretei talán nem any- nyira relevánsak, mint a felnőtt sírokéi. Két, a szélsőbb értékek felé eltolódó sírindexű temetkezést fontos kiemelnünk a sorból: legszélesebb a körárkos, erősen rabolt, sokgyöngyös KKF.7./154. női sír, a legkeskenyebb pedig a rabolatlan, körárok nélküli KKF.8./50. férfi sír. A SÍROK KÖRÜLÁRKOLÁSA A halott sírjának körülárkolását vagy jelöletlenül hagyását elterjedt vélemény szerint a társadalmi pozíció határozta meg. Az előkelőbbeknek járt a körülárkolt, minden paraméterében tekintélyesebb sír, míg a szegények és a szolgák csupán jelöletlen és kevésbé szignifikáns sír gödröt érdemeltek.20 További elgondolások szerint az árokkeretes sírok nem köthetők az elhunyt neméhez, életkorához, a halott gazdagságához, illetve nem szoríthatók szűkebb időhatárok közé.21A körülárkolt, és nem bizonyítottan körülárkolt (vagyis a feltáráskor körülárkolatlan) síros temetőn belüli, 16 A sírformát kiegészítő adat a sírindex, a sírok hosz- szúsági és szélességi adatainak hányadosa, mely jellemző korszakra és népre. Általa lehetségessé válhat a sírgödrök formai és méretbeli jellegzetességeinek összehasonlítása Istvánovits Eszter módszere alapján (Istvánovits Eszter 1991 35.). 17 Ä halmos temetőkkel Kulcsár Valéria foglalkozott részletesen (Kulcsár Valéria 199117-28.). 18 Kulcsár Valéria 1998 24-25. 19 A KKF.5/64. sír a központi gödör körüli „padkával" a megfigyelés körülményeinek bizonytalansága miatt nem szerepel padkás sírként a felsorolásban. 20 Fodor István 1997113. 21 Vaday Andrea 1997a 96. 55
