Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Wicker Erika: A 17. századi adai kincslelet gyűrűi

142 Wicker Erika zépkori kolostora mellé is ástak el kincset, melynek sem összetételéről, sem koráról nincs pontos információm; a források 17-18. századi ékszerekről és 17. századi pénzekről szólnak.

8 GRGUR (Délnyugat-Szerbia) mellett három fülbevalópárt, egy préselt veretes övet, egy kerek veretet és 1648-1665 között vert pénzeket, köztük belga, török és velencei érméket rejtettek el.

9 Az időrendben ismertetett leletek dél-északi irányt rajzolnak ki, s az AlDunához közeledve látható, hogy hasonló kincs-elrejtésekre inkább már csak a 1617. században került sor. Igaz, a VELIKO GRADISTEI és a PANCEVO/PANCSOVAI

1" fülbevalókról csak feltételezhető, hogy talán elrejtett kincslelet részei voltak, és igencsak bizonytalan a DUBOVAC/DUNADOMBÓI, közel 100 ékszerből álló leletegyüttes meghatározása is. A tárgyakat ugyan a Duna partján ásta ki a múzeum akkori igazgatója, de a lelet összetételénél fogva (az ékszerek a késő antik kortól egészen a 19. századig terjedő időszakot képviselik) kérdéses, hogy valóban a török időkben elrejtett kincsről van-e szó. Persze meglehet, hogy a részben temetőkből származó, részben a falusi parasztoktól megvásárolt tárgyakat" a tulajdonos akkoriban próbálta biztonságba helyezni a Duna partján. Ez esetben természetesen nem családi kincsről van szó, hanem valami hasonlóról, mint az adai leletek esetében. Családi vagyon lehetett viszont a GLOGONJ/GALAGONYÁSI kincs, melynek előkerülési körülményei, pontos összetétele ismeretlenek. A Magyar Nemzeti Múzeum a fülbevaló mellett ma már csak egy préselt ezüstlemezes, flittercsüngős övrészletet őriz.

1

2 Hasonlóan ismeretlenek az előkerülési körülményei és teljes összetétele a TOMASEVAC/TAMÁS LAKAI leletnek, melyből egy fíilbevalópárt, két ezüst melltüt, négy díszes fejű tűt, két gombot, egy gyűrűt és selyemszalagfoszlányokat „ 1894-ben szerzett meg hivatalosan a (magyar - WE) n. múzeum ". Azóta még e tárgyak jó része is elveszett.

1

3 Az Al-Dunától északra fekvő részről, a Bácskából csak az ADAI leletet ismerjük. Tőle északabbra, MAKÓN, a Maros partjából előkerült ugyan egy 17. századi fülbevaló, ám pontos leletkörülményei és esetleges kísérőleletei ma már ismeretlenek, így tényleges elrejtett kincs-volta teljes bizonyossággal nem állapítható meg.'

4 Ettől keletre, BATTONYÁN faültetés közben találtak két fejdíszt és 165 érmét, melyek közül az utolsót 1684-ben verték.

1" Kelet-északkelet felé haladva, Erdély területén újabb három, hasonló összetételű kincsleletet érdemes megemlíteni. A NAGYBANYAI ékszerleletben mentekapcsok, aranyozott ezüstgyűrü, ezüstkanál 8 BIRTASEVIC, Marija 1961. 29. ' IVANIC, Branka 1995. A másik két fülbevaló nem a korongos vagy félhold alakú példányok közé tartozik, analógiáikkal a többi, itt tárgyalt kincsleletben nem találkoztam. 1

0 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 337., 355, 180. kép; Uo. 181. kép 1

1 BIRTASEVIC, Marija 1961.; A dubovaei leletet röviden ismerteti GERELYES Ibolya 1994. 44. 1

2 GERELYES Ibolya 1994. 45. 1

3 KÖVÉR Béla 1897. 246-250.; GERELYES Ibolya 1994. 46., 69.; 16-18. ábra; Tomasevacról 1960-ban a Novi sadi múzeumba került egy fülbevaló. BIRTASEVIC, Marija 1961. 35. j., 48.; Nincs jelenleg információm e tárgy pontos képéről, leletkörülményeiről, és arról sem, kapcsolatba hozható-e az ún. tomasevaci kincslelettel. 1

4 GERELYES Ibolya 1994. 45. 1

5 GERELYES Ibolya 1994. 44-45.