Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 27 égéskor, azért fizetett tall. 10. Gellért István, hogy elfogott az Philepszállási juhokat, fizetett tall. 2."" Hasonló esetekben a felderítést a város végezte ugyan, de a büntetések végrehajtása hosszú időn át a török hatóság feladata volt. A főbenjáró esetekben Budára kellett a vétkest szállítani, de később e téren is újabb engedményeket szerzett a város. A hódoltság utolsó évtizedeiben csak a büntetéspénzt követelte meg a defterdár, a megtorlást a városra hagyta. így Kecskemét egy időben valóban rendelkezett a pallosjoggal. A hódoltságról alkotott képet a történettudomány részben az újabb források feltárásával, részben az egyes területek mélyreható elemzésével egyre pontosabbá teszi. Hosszú időn át uralkodott az az elképzelés, amelyet már részben a kortársak alkottak meg. Ok kollektív élményeik alapján a török kiűzésével kapcsolatos negyed százados háborút és annak következményeit, keserveit elevenítették fel, vetették egybe a viszonylag békésebb évtizedek kiszámíthatóbb állapotaival. Történészeink közül néhányan vizsgálataik, elemzésük során a hozzáférhető adatok körét leszűkítették, és ezekből kevésbé indokolható általánosításokat vontak le. Ez annál inkább feltűnő, mivel Salamon Ferenc már 1864-ben elmélyülten és legtöbb tekintetben máig helytállóan elemezte a hódoltság jellegét, de álláspontját, eredményeit többen figyelmen kívül hagyták.

M

> A XX. század második felében részben Salamon Ferenc eredményeinek felhasználásával, illetve újabb források és sokoldalú elemzések során történészeink felszámolták a hódoltsághoz kapcsolódó irreálisnak bizonyuló értékeléseket és félrevezető beállításokat.'"

1 A város földesuraival szembeni kötelezettségei az érintett évszázadokon belül komoly mértékben változtak. Forrásaink hézagosságai miatt viszont konkrét adatok csak a XVII. századtól maradtak fenn.

4

1 A legrégebbi adataink is nyilvánvalóvá teszik, hogy Kecskemét a nagy távolságban lakó földesurai számára meghatározott összegű pénzben, summában rótta le mindenféle kötelezettségeit. Egyetlen adatunk sincs arra, hogy magyar földesúrnak terményben tizedet fizettek volna. Nem kényszerültek ingyen munkára, robot végzésére sem. Az egyházi tizedet is régtől fogva készpénzben rótták le. Az egyes családoknak jutó hányadhoz - a kor szokásainak megfelelően - kölcsönösen kialkudott ajándékok társultak. Mivel egyik főúri família sem rendelkezett a birtokjog nagyobb részével, - úgy tűnik - senki sem követelhette magának, hogy a városi „autonómiába", főként a bíróválasztásba beleszóljon, vagy magának a szolgáltatásokból az örökölt hányadtól eltérő mennyiséget követeljen. Minderre csak a XVII. században történt kísérlet. Hadadi Wesselényi 8

7IV. 1510. i/ 1668/69. 123. 8

8 Ettől a nemesi vármegye 1693-ban fosztotta meg, amely döntést az országgyűlés is jóváhagyta. BOROSY András 1985. 1693. március 13. 2619. t.sz. 8" Bár HORNYIK János hatalmas anyag segítségével dokumentálta, milyen keserves következményei lettek a török uralomnak ezen a tájegységen belül is, mégis néhány esetben - főként a mezőváros autonómiáját illetően bizonyos illúziót keltő kijelentéseket tett a hódoltsági viszonyokról. MAJLAT Jolán pedig - közel száz évvel később - indokolatlanul kedvezően állította be a hódoltság területén lévő mezővárosok gazdasági állapotát és fejlődési lehetőségeit. '*' Ezt a folyamatot meggyőzően mutatja be SZAKALY Ferenc 1981-ben és 1986-ban kiadott munkáiban. " HORNYIK János 1862. III. 510-512.