Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)
Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten... 23 térség lakosságát is. Ezek olyan méreteket ölthettek, hogy a város gazdáitól szedett gabonatized nem fedezte a követeléseket. 1665-ben „Szabó Györgyöt, Szűcs Mátét és Szíjártó Mihályt felküldvén Budára az 147 fertály árpával..." A török közigazgatási viszonyokra jellemző, hogy „lógóra" 12 forintot, azaz kb. tíz fertály árpa árát szükségesnek tartott a főbíró kezükbe adni, hogy az őrök, írnokok lefizetésével, megvesztegetésével a kötelező szolgáltatást a defterdárhoz el tudják juttatni. í, s A súlyos követelések miatt a város a beszedett dézsmán túl időről-időre kénytelen volt további mennyiséget felvásárolni. 1664-ben 509 negyed, 1669-ben pedig 1938 negyed gabonát vásárolt fel a város a gazdáktól. w Ez a mennyiség távolról sem volt kirívó. Ezt igazolja, hogy az 1677-1678-as gazdasági évben 2660 negyed gabona felvásárlására kényszerült a tanács. 7 0 Sok alkalommal a gyengébb termés vagy a szertelen követelés miatt más vidéken kellett ezeket beszerezni. A főbíró arra kényszerült 1682-1683 fordulóján, hogy „Bácskára, Tiszántúl küldvén emberséges embereket árpát keresni, venni." Néhány hónappal később pedig „Szentesre küldvén Szabó Lőrincet áipát venni, adtunk neki 14 aranyat. Garast 802, den. 8." 7 1 Az állami terhek sorát tovább növelte az ingyen munka, a robot. A Kecskeméten fennmaradt robotlajstromok lehetővé tettek e téren egyfajta összegzést 1664ből. 2 A megállapítások közül csak néhány fontosabb adatot célszerű itt kiemelni. A szénakaszálás aránytalanul nagy része a török hadsereg számára szállított takarmány előállítását szolgálta, hisz a tanács kezelésében levő jószágállomány ennek csak töredékét fogyasztotta el. Ebben az évben a városban 319 férfi 3 678 napon át kaszált. A város gazdái számára az egyik legkeservesebb szolgáltatás kétségtelenül a hajóvontatás volt: a Dunán ez év során 287 főt, összesen 2 779 napon vettek igénybe erre célra. Az aránytalanul nagyobb részben a törököknek szánt termények és személyek szállítása során csak Budára és Pestre 437 esetben kellett kocsit vagy szekeret biztosítani. További 25 településre 316 esetben vették igénybe a helyi gazdák igás szolgáltatásait. Ebben az évben egyéb ingyenmunka-végzéssel együtt csaknem pontosan 13 ezer munkanapot töltöttek a kecskemétiek. Ismételten ki kell emelnünk, hogy aránytalanul nagy részben a török hatóság, vagy a török katonák követeléseinek tettek eleget. Szigorúan megkövetelték a harmincadot azoktól az áruktól, amelyeket a magyar főurak számára vásároltak, szállítottak. Olykor váratlan bírságot is kiszabott a defterdár a városra: „Nazurnak Pesten gróf Veselényi Pál urunk számára való portékának vásárlásáért bírságot fizettünk tall. 100. Ugyanezen dologért Csizmadia oglinak fizettünk tall. 4." 7 3 6 8IV. 1508. c/ 1664. 129-157. Ezt a mennyiséget 20-22 szekérrel tudták felszállítani. Egy fertályba négy negyedet, egy negyedben két vékát számítottak. Tehát egy fertály nyolc vékával volt egyenlő (kb. 200-240 hl. gabonát tartalmazott.) Részletesebben I. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2006. 48-49. 6"lV. 1508. c/1664. 310-312., ill. 1669.8-10. 7 0 IV. 1508. c/ 1677. 254-261. 7 1 IV. 1510. i/ 1682. 39^16. 7 2 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1989/a. 148-182. 7 3IV. 1510. i/ 1677. 52-61.
