Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Bereznai Zsuzsanna - Mészáros Márta: Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája (XIX-XXI. század)

Kiskunfélegyháza népi táplálkozáskultúrája 163 Szabadszálláson a lakodalmi étrend része volt a tejbegrízből készült hók nevű sült pép. 5-6 kg grízes lisztet megfőztek tejben, majd cukorral felvert tojásfehérjével és kikevert sárgájával fellazították. Az így összeállított pépet kuglófsütőkbe, lábasokba öntötték, majd kemencében vagy sütőben kisütötték. Vaníliás cukorral és reszelt citromhéjjal szórták meg.

1

7 Árpából Az árpát többnyire állati takarmánynak használták. Az árpakása, a hántolt árpa vagy gersli a XX. században mint önálló kásaétel alapanyaga már ritkán szerepel a félegyházi paraszti és polgári konyhákon. Az már inkább előfordult, hogy hurkába töltötték, vagy a töltött káposzta, a szárma töltelékébe, s magába a savanyúkáposzta-főzelékbe tettek belőle, mely sűrítette is az ételt. A zöldséglevest is sűríthették árpakásával, azaz gerslivel. Az árpakása első szegedi előfordulását 1558-ból Bálint Sándor említi meg tanulmányában: Aznap harpakásával főtt kappant ögyék és főtt vizet igyék. Szegeden a XX. század közepén is szokásban volt árpakásalevest, tréfás tápai nevén paripafinglevest főzni, főleg disznótor után, a megmaradt disznóbőrrel. Oszentiváni idős asszonyok emlékeztek arra, hogy régente árpamamaliga is került az asztalra. Csongrádon az árpakását ínségeledelként említették.

1'' Kukoricából A kukorica új keletű növény Európában, mely az Újvilágból került hozzánk, de igen hamar meghonosodott, s igen sokféle kása- és pépes étel készült belőle. A megőrölt kukoricát sűrű szitán átszitálták: a szitán áthulló, apró, finom rész a liszt, a fennmaradó, nagyobb szemcséjű pedig a kása (dara). A XX. század közepéig a félegyházi paraszti konyhákon a következő ételeket készítették kukoricakásából, illetve kukoricalisztből: a görhét, a kását, a gancát, a málét és gombócot. Ezek kása-, illetve főtt és sült pépes ételek. A kukoricakása étel alapanyaga a kása, azaz a dara, melyet legegyszerűbb formájában sós vízben főztek meg. A meleg kását hideg tejjel vagy aludttejjel, a hideg kását meleg tejjel fogyasztották. Az is előfordult, hogy a már háromnegyed részig vízben megfőtt kásához tejet adtak (Vi liter víz + % liter tej), s cukrot is tettek hozzá. Ezt az ételt ebédre adták második fogásnak egy-egy tartalmas leves után. A polgári konyhákon is kedvelt volt a kukoricakása, melynek desszert jellegű változata a kukoricakása-koch. A tejben puhára főtt kukoricakásához hozzáadják a tojás cukorral kikevert sárgáját és a fehérjéből felvert habot, s mazsolával vagy cukrozott narancshéjjal fűszerezik, majd kizsírozott formában pirosra sütik. 1

7 ORSZÁG Mária 1977.4. 1

8 BÁLINT Sándor 1977. 132. 1

9 SZŰCS Judit 2003. 7.