Bárth János szerk.: Cumania 25. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2010)

Iványosi-Szabó Tibor: A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században

104 Iványosi-Szabó Tibor pülések számára, hanem komoly felelősséget is. Ezért régtől fogva a mezőváros tanácsa erre a feladatra külön személyt jelölt ki. A vásárbírók már a legkorábbi kecskeméti tanácsi jegyzőkönyvben ismételten feltűnnek. Hornyik János kiemelte, hogy 1591-ben „A Vásárbíró, Lőrincz és Gergely napi Vásár említtetnek." A következő évben „Dinnyés János 5 f. bírságot fizet azért, hogy futtatván, kocsijával Vásár bírót elütötte..."

jS

S Több egyértelmű kitétel utal arra, hogy több régi városi statútum szabályozta az áruforgalmat, amelynek betartását a vásárbíró ellenőrizte. 1594-ben „Karaczon Tamás maraddoth birságon illien dologerrt hogi Zent Lőrincz Napban asz wasar elöth weth barmoth..." 1599-ben „A Vásár biró meghagyja hogy a borsót olcsóbban mérje, mégis Túrós László 12 pénzön mérte..."

35

9 A tanács a későbbi évtizedekben is hasonló körültekintéssel járt el. Az árak limitálását a mindenkori vásárbíró terjesztette a tanács elé: „Dámján Tamás vásárbíró előterjeszti az árakat a tanácsnak..." a gyümölcs, a borsó, a lencse ára az előző évi marad, viszont „a lenmagnak negyeddel való mérése legyen négy timon..." Egy ilyen döntés kötelezte az árusokat: „...a Böcsületös Tanács akarattyából, hogy most a Böjtön az asszu Gyümölcsöt akit Baranyárul, Sárközrül és egyebünnen behoznak a Városra eladni...", milyen összegért mérhették.

36

0 Tekintettel arra, hogy a kurucmozgalom hatására a közbiztonság végletesen megromlott, a kecskeméti vásárokat több alkalommal kirabolták. Mivel a tanács anyagilag is felelős volt a vásár biztonságáért, ezért a város az uralkodótól mentességet kért és kapott a vásárok tartása alól. Az országos vásárok mellett a heti vásárok, piacok rendjének az ellenőrzése is a vásárbíró feladata volt. Hornyik János 1598. évi tanácsi jegyzőkönyvből készített jegyzeteiben rögzítette: „A heti Vásár Pénteken volt: Tamási Tóth János a Péntöki Vásárban találja tol egy ökrét, tehát barom vásár is volt a heti vásárokon."

1''

1 1597ben „Egy aszódi öreg ember hozott körtvélyt, és hamar eladta öszvességgel a piaczon, azért bírságot fizetett." Tehát a városi statútumok betartása a piacokon is kötelező volt. Akit a vásárbíró az árszabályok megszegése miatt előállított, azt szigorúan megbüntették: 1598-ban „Szabó Ábrahám a szalonnát Város rendelése ellen a piaczon nem fontra, hanem darab számra adta, ezért megfogták..." Hangsúlyoznunk kell, hogy az országos vásárok átmeneti szüneteltetésekor (1676-tól) is folyamatosan tartottak a városban hetipiacokat. Tehát a vásárbíró ezirányú feladatai nem szűntek meg, és a következő években is ellenőriznie kellett a statútumok betartását: „Szabadságot engedett a Böcsületes Tanács az felyül megh írt Varga mester embereknek, hogj szabadoson a Piaczon foltozhasson a kinek kívántatik a Csismajoknak sarkat csinálhasson..." 1679-ben ismételten megtiltották, hogy élő jószágot háznál áruljanak. Ezt csak a piacon tehették meg. Ezekre a hetipiacokra távolabbi városokból is jöttek iparosok, kereskedők: 1693-ban a piacnak azon a helyén, ahol a debreceniek 35

8 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 29-30. 35

9 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 36, ill. 51. 36

0 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 121-123. 36

1 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1996. 47.