Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Wicker Erika: A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai
A XVII. századi adai kincslelet halántékdísz-fülbevalópárjai 57 tött, és háza közelében elrejtett vagyona, 3 4 hanem egy (vándor)kereskedő készlete volt. Ezt három tényező is alátámaszthatja. Az első a korabeli érmék hiánya: az elrejtett családi kincsek egyik jellegzetes részét ugyanis a pénzek teszik ki. A másik a lelet elrejtési módja: a kincseket tartalmazó, ónozott bronz, üstszerü edényt még két széles peremű fémtányér is védte, melyeket úgy hajlítottak meg, hogy alul és felül zárták a fémüstöt, és mindezeket még bizonyára össze is kötözték. Ez a gondos csomagolás tökéletesen alkalmas volt az ékszerek hosszú távolságra szállítására, akár lóháton, akár gyalog. A harmadik a lelet találási helye, a Nagy út, mely „ biztosan észak-déli irányú országút, hadiút volt, s amely az Orom-partot követx'e párhuzamosan futott a Tisza folyásával, Szeged felől Becse irányába. " 3 5 Azt azonban legfeljebb a lelet mindenre kiterjedő elemzése után lehet megkockáztatni, hogy akkori birtokosa honnan jöhetett - talán éppen a Nagy úton, - és milyen hadi esemény kényszerítette arra, hogy vagyonát az út közelében elrejtse (ami természetesen nem zárja ki, hogy az említett falvak lakóival - akár az ékszerlelet kapcsán - ne állt volna kereskedelmi kapcsolatban). A páratlan leletegyüttes részletes közlése, feldolgozása természetesen külön kötetet kíván, 3 6 itt és most a két fülbevalópár elemzésére vállalkozom. KORONGOS FÜLBEVALÓK Az adai leletben két, első pillantásra teljesen azonos korong alakú fülbevalópár volt. A nagyobb korong alakú, körzáródású karikás, felső részén ívelten kivágott, a kivágásban áttört fíligrángömb-díszű, gömbgúladíszes peremű ezüst fülbevalópár. Előlapjának közepén magas, tokos foglalatban négyzetes üvegberakás volt, kiesett. A középről küllőszerüen kiinduló, kis hengerekből álló nyolc pánt hét mezőt alkot, melyek közepén kiemelkedő, fíligrános gúla-rozetták vannak. Hátlapjának közepén fíligrános rozetta, ennek két oldalán és alul valamint ezekkel egy vonalban, a peremnél egy-egy fél rozetta, a hátlap többi része filigránkör-hálós. Átm.: 6,3 x 7 cm (I-V. tábla). A kisebbik is korong alakú, körzáródású karikás, felső részén ívelten kivágott, a kivágásban áttört filigrángömb-díszű, gömbgúla-díszes peremű ezüst fülbevalópár. Előlapjának közepén magas, tokos foglalatban négyze1 4 Szekeres László szerint „az is lehetséges, hogy a lelet rablásból ered, erre abból következtetek, hogy találhatók közöttük olyan darabok is, amelyek Kassán, de olyanok is, amelyek a mai Kosovo és Metóhia területén készültek. Az is lehetséges, hogy némelyiket Kelet-Szerbiában gyártották. " Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967. 19. sz. 6., VASTAG János 2003. 11., Uő 2005. 7.; A pénzek hiánya ennek éppen ellentmond, a tárgyak pedig kereskedelmi kapcsolatokkal is eljuthattak messzebb vidékekre. 3 5 SZEKERES László 1983. 74.; „ valamikor Adáról /Peszér/, az egyik jelentős tiszai átkelőhelytől Bácska belsejébe vezetett. Ez a mai Nagy út. Ez az út Tornyos irányába futott, s ott bekapcsolódott egy másik fontos útba, amely a Csikér völgyét követve haladt Becsétől, illetőleg Bácsjoldvártól /Péterréve/ Csantavért és Tavankutat érintve Kalocsa /?/ irányába." Uő 1976. 30.; Utóbbi kiadvány is felveti, hogy az ékszerek talán kereskedői készlet részei voltak: igen valószínűnek látszik, hogy valamelyik török tisztviselő vagy módos katona, esetleg kereskedő tulajdonát képezték. " Uo. 3 6 Köszönöm Pejin Attilának, a zentai (Senta, SCG) Városi Múzeum igazgatójának, hogy a teljes leletegyiittest feldolgozásra átengedte.
