Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

228 Székely Gábor át folyamatos volt. A változatlan minőségű, állandó nemesfémtartalmú magyar aranypénzt egész Európában ismerték és számon tartották. A körmöci arany kifejezés a kortársak számára szinte a megbízhatóság és az értékállóság szinonimája volt. A Magyar Királyság legfontosabb pénzverdéje Körmöcbányán működött, de ezen kívül még kisebb mennyiségben más pénzverdékben (Kassa, Nagybánya) is vertek aranypénzt. A forgalomban előfordultak az arany többszörös súlyú veretei is, de a végrendeletekben csak elvétve találkozhatunk vele."'

6 Az újkor másik legfontosabb nagy értékű fizetőeszköze az ezüstből vert tallér volt. A XV. század végén Tirolban megjelent súlyosabb ezüstpénzek a XVI. század elejétől fokozatosan egész Európában elterjedtek. Magyarországon 1553-tól indult meg a tallérverés, amely azután a XIX. század közepéig folyamatos volt. Az újkori Magyarországon forgalomban volt tallérveretek összetétele még az aranypénzeknél is változatosabb volt. Az egymástól külső megjelenésben vagy belső tartalomban eltérő tallérvereteket az egykorú forrásokban különféle elnevezéssel illették, amelyek a veretek származására (pl. császár, gréci), jellegzetes éremképére (pl. keresztes, oroszlános) vagy külső megjelenésére (pl. kis fehér) utaltak."" A végrendeletekben a tallér említése 1664 és 1777 között gyakran előfordul. A tallér kifejezés mögött az esetek többségében - főleg a XVII. század végéig - a ténylegesen kivert ezüstpénzt kell értenünk, de a XVII. század végétől egyre gyakrabban számítási pénz formájában használták, tehát egy tallér, azaz 180 dénár értékű kisebb ezüstpénz mennyiségét értették alatta.1692-ben Szabó János számadásában pl.: „Attak az Ecleezsia Gondviseloji kezeihez Mészáros János Uramnak Tall. 9 nyolc poltura hijan".

m A számítási tallér értéke a XVII. század végén 180 dénár volt.'

7" Néhány alkalommal konkrét utalás történik arra, hogy tényleges tallérról van szó, pl. 1709-ben formális tallért, 1729-ben ezüst tallért és császár tallérát, 1751-ben császár tallért, 1769-ben kemény tallért említenek.

17

1 Egy XVII. század végi végrendeletben említett hét máriásos tallér vagy az 1739-ben előforduló kétforintos tallér a máriás garasban, ill. a rénes forintban kifejezett értékre utal. Az egész tallérok mellett kisebb arányban a tallér többszörösei, ill. részveretei is 16

6 „Az elpredicallásért egy egy pár kettős aranyat. " Ballabás Anna 1729. máj. 4. KREK. VI/35. 16

7 V. SZÉKELY György 1984. 115. Ezekről íásd részletesebben BUZA János 2006. A különböző tallérok kecskeméti használatáról: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1979. 16

8 Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662-1711 között. In: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985.98. 16

9 Szabó János számadása Kerek Istvánné javairól 1692. december 22. KREK 11/25. 17

0 Iványosi-Szabó Tibor i. m. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 109. 17

1 ., Tiszteletes S. Kecskeméti János Praedikator Uramnak hagyok egy aranyat in specie es egy Formalis Tallért, " Garai János végrendelete 1709. július 19. KREK VI/19.; „Az harangozó számára egy ezüst tallért. A mostani oskola mester számára hat Császár tallérat. " Ballabás Anna végrendelete 1729. március. 4. KREK VI/34.; „ Tiszteletes Prédikátor uramnak, aki elprédikálja, egy császár tallért hagy úgy, hogy ezen tallér legyen a tanításért való bér is. " Püspök Istvánné Nagy Ilona 1751. szept. 6. IVÁNYOSI-SZABO Tibor 2002-2004. I. 175176.; „Feleségemnek hagyok hetven kjörmöci] aranyat, és circiter 40 (vag)

: akármennyi legyen) kemény tallérjaimat. "Csaba Mátyás 1769. július 25. Uo. 40-41.