Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)

Székely Gábor: Kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból

A kecskeméti reformátusok végrendeletei a XVII-XVIII. századból 227 hogy „Az ládámban vagyon 28 tallér"}

5

9 Szívós Márton 1739-ben kelt testamentuma szerint: „Vagyon [...] készpénz 120 forint."

16

0 Sárközi Pál 1765-ben kelt testamentumában felsorolt javak között „ Vagyon huszonkét tallérom, amely tészen 44 Rh. forintokat. Emellett vagyon száz körmöczi aranyom, amely tészen 420 Rh. forintokat"Ezzel szemben Varjas István 1767-ben csupán 5 forint és 15 krajcár készpénzről tesz említést.

16

2 Esetenként a végrendelkezők az otthon őrzött készpénz elhelyezéséről is említést tettek, többnyire ládában elhelyezett hólyagban, zacskóban vagy erszényben tartották a pénzt.

16

3 Pénzfajták, pénzelnevezések a vizsgált végrendeletekben számos alkalommal előfordulnak. Ezek egy része ténylegesen kivert nemesfém pénz volt, más részük pedig ún. számítási pénz. Az újkori Magyarországon - Európa más területeihez hasonlóan egyszerre többféle eredetű, változó nemesfémtartalmú pénz volt forgalomban. Különösen igaz ez Kecskemét esetében, ahol a XVII. század második felében és a XVIII. század elején több mint félszáz különféle pénz forgott hoszszabb-rövidebb ideig, csaknem 70 elnevezés alatt.

16

4 Ez a sokszínűség azután a XVIII. század második negyedére lassan megszűnt, ettől kezdve a végrendeletekben a korábbiaknál jóval kevesebb pénzfajta, pénzelnevezés fordul elő. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a napi forgalomban más pénzeket nem használtak volna, de ezek a végrendeletekben név szerint nem jelentek meg, csak esetleg a hagyatéki leltárak készítése során vették ezeket számba. A korszakban forgalomban lévő legértékesebb pénz az aranyforint volt, melyet a XVI. századtól dukát néven is említenek a források. A dukát elnevezés a református végrendeletekben nem fordul elő, csupán az arany vagy közönséges arany megjelölés. A végrendeletekben az aranypénz említése a XVII. században és a XVIII. század elején ritkább, mint a XVIII. században. Ennek valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy a török hódoltság idején az arany értéke igen magas volt, majd a török felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc időszakában pedig a forgalomban lévő mennyisége csökkent. A korszakban a magyar veretű és az osztrák tartományokból származó aranyak mellett számos idegen aranypénz is forgalomban volt, pl. török, velencei, német, németalföldi, sziléziai, lengyel arany.

165 Más forrásokhoz hasonlóan a végrendeletekben is külön megnevezik a körmöci aranyakat. A XIV. század elejétől megindult magyar aranypénzverés évszázadokon 15

9 Tóth Ferenc 1729. január 22. KREK VI/33. 16

0 Szívós Márton 1739. június 1. KREK Kivonatok. 16

1 Sárközi Pál 1765. február 12., 1VÁNYOSI-SZABÓ Tibor 2002-2004. 1. 322-323. 16

2 Varjas István 1767. február 15. KREK Kivonatok. 16

3 Pl. Trinczeni András 1669. augusztus 30. KREK 11/33.; Ballabás Anna inventáriuma 1729. május 4. Vl/35. Lásd még SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 1984. 124. 16

4 Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662-171 1 között. In: IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1985. 9-146., a XVIII. században és a XIX. század első felében Kecskeméten forgalomban lévő pénzekről és elnevezésükről, a felhalmozásról és a kölcsönzési viszonyokról lásd uő 1994. 288-305. A pénzértékek és pénzforgalom alakulásáról lásd még uő 1980., a XVIII. század vonatkozásában uő 1986. 16

5 V. SZÉKELY György 1984., különösen 112-114. Az aranyforint kecskeméti használatáról: IVÁNYOSISZABÓ Tibor 1979-1980.