Bárth János szerk.: Cumania 24. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2009)
Mészáros Mónika - V. Székely György: Egy Árpád-kori település (Dunavecse-Temető-dűlő) kútjai
Egy Árpád-kori település kútjai 11 téglalap alakú kútház foltjától, a kútház omladéka takarta őket, tehát egyik sem keletkezhetett a kút felhagyása után. A négy negyedre osztott folt negyedeit bontva a felső 20-25 cm-en találtuk meg a kút tetőzetének paticsos-omladékos maradványait majd lejjebb haladva kissé homogénebb, de ugyanúgy bemosódáscsíkokkal tagolt feltöltődést tapasztaltunk, mint az előző kút esetében. Főként a négyzetes folt közepén lemélyülő kútgödör felett terült el az omladékos réteg, helyenként 10, máshol 25 cm-es vastagságban. Kb. 110 cm mélységben körbefutó vesszőfonat jelenlétét észleltük, belsejében néhány nagyobb, s egy-két kisebb méretű kővel. A kút eddig kibontott részének dokumentálása után a tanúfalakat elbontottuk, s felkészültünk a vesszőfonat további bontására. Meglepetésünkre azonban mintegy 15 cm-rel lejjebb nem a fonat folytatódott, hanem annak karimáján belül - s részben alatta - egy ácsolt deszkaszerkezet került napvilágra. A deszkakereten belül, annak előbukkanási szintjén, illetve kissé fölé magasodva több, a vesszőfonatból származó ág és kissé vastagabb karórészlet feküdt összevissza, nyilván beesve a kútba, mégpedig a fentebb említett nagyobb kövek alatt. A vesszőfonat karói sok helyen túlnyúltak a fonaton, töröttek, sérültek voltak, de nem kihegyezettek, és úgy tűnt, a fonatnak csak egy része maradt meg, felfelé még folytatódott egykor a szerkezet. A vesszős szerkezet ovális alakot vett fel, kissé megdőlt helyenként, általában azonban jó megtartású és egyenes állású volt a megmaradt részeken. Átmérője 115x105 cm volt. A fonat magassága 30-34 cm, a karók mérhető hossza 45-50 cm között mozgott; a belül jelentkező deszkabélés belső átmérője 50 cm, a külső pedig 55-60 cm volt. A kétféle bélés jelenségének egyik magyarázata talán az lehet, hogy a felső nem béléselem volt. Ha ugyanis megfigyeljük azokat az eseteket, melyeknél vegyes bélelést tapasztalt az ásató a kútban 3 6, azt láthatjuk, hogy minden esetben az utólagos pótlást valószínűsíti a kutató. Ebben a kútban azonban a deszkaszerkezet utólagos kútba helyezése kizárható, mivel a vesszőfonat részben az ácsolaton „ült" a megtaláláskor. Ha azonban a többi esettől eltérően nem az alsó, hanem a felsőbb elem megújítására volt szükség, akkor esetleg a fonat egy igen hosszú ideig használatban lévő kút újraépítési, javítási eleme lehetett. Egy másik magyarázatként az is elképzelhető, hogy a fonat a kút káváját képezte és a kút felhagyása, a kútház összeomlása után süllyedt lassanként lefelé az Árpád-kori járószintről, annak az ütemnek megfelelően, ahogyan a deszkaszerkezet felsőbb elemei romlásnak indulva elporladtak. Az sem zárható ki, hogy eleve egy lejjebb eső szinten - de nem feltétlenül a megtalálási szintjén - volt elhelyezve a kútdeszkák körül. 3 7 Ebben az esetben azt kellene feltételeznünk, hogy a kút használói lejártak a teljesen vissza nem temetett munkagödörbe. 3 8 3 6 Mint pl. a Ménföcsanak-Metro lelőhelyen, Id. VADAY Andrea 2003. 39. ' 7 Erre utalhat esetleg az a tény, hogy viszonylag igen szabályosan helyezkedett el a káva a deszkák körül. Ha a nyesés szintjéhez viszonyítva több mint I 10 cm magasból süllyedt volna le a fonat, talán szabálytalanabbul helyezkedne el. 3 8 Ilyen jelenséget Vaday Andrea figyelt meg Kompokon egy szarmata kút esetében (VADAY Andrea 2003. 43.)
