Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban
Azonosságok és hasonlóságok... 41 lepelbe tekert holttest alá kilim szőnyeget, fölé imaszőnyeget (seccade) terítenek, így teszik a koporsóba. " 270 Feltehetően az ősibb, a koporsó nélküli temetkezésekkel együtt járó sírfenék-kibélelés hagyományát őrzi ez a szokás. A sírfenék kibélelésére a hódoltság kori rác-vlah temetőkből is vannak példák. Az egyik madarasi sírban „a sír egész hosszában barnás-szürke réteg "-et talált az ásató, amiről csak annyit jegyzett meg, hogy „ez nem lehet koporsó!" 211 Bátmonostoron egy „sírgödörben égett rőzse. Olyan, mintha kiégették volna. Égetés enyhe lehetett, mert a sír oldalfalain nem látszik " 2 A bácsalmási megfigyelések szerint sem a padka puszta földjébe fektették a holttestet, hanem az általában teknőszerű üreget valamivel előtte kibélelték. A sír metszetekben ugyanis a lábcsontok metszete alatt, a mélyedés alsó kb. 5-8 cm-es sávjában olykor kissé eltérő színű volt a betöltés, mint felette, a padkafedésen belül. 273 A padkafeneket takaró anyagot azonban nem sikerült meghatároznunk. Gaál Attila a dombóvári temető egyik sírjában eltemetett 38-42 éves nő feje mögött egy tegulatöredéket, egy másik sírban a két allábszár külső oldalánál és a koponya hátoldalánál egy-egy ferdén állított teguladarabot talált. Mivel ez utóbbiban egy szülés előtt meghalt nő feküdt, az ásató arra gondolt, hogy a téglák talán a fej és a lábak kitámasztására szolgáltak. 74 Az egyik katymári sírban viszont nem téglán, hanem - ahogy az egyes iszlám vidékeken is szokás, - agyagpárnán nyugodott az elhunyt feje. 75 Egy bácsalmási gyermeksírban a koponya alatt nagyobb, átégett fadarabot találtunk. 276 Az ismert esztergomi sírok negyedében a koponyák helyzete alapján elképzelhető, hogy „a halott feje alá párnaféleséget helyezhet777 77S tek. " Kisszálláson és Dombóváron egy-egy férfi sírban talált posztósüveg szolgált a fej feltámasztására. Érdekes, hogy ez utóbbi szokás a Szekszárd környéki 18. század eleji délszláv lakosság temetkezési szokásaiból is ismert. 279 Szabályosan megmunkált agyagtéglát találtunk az egyik bácsalmási sírban a térdek vonalában, a 270 BARTHA Júlia 2006. 84.; A zárt ládára koporsótakarót, esetleg szőnyeget vagy más textilt terítenek, pl. Ankara és Konya környéki falvakban viseleti darabot (kabát, sapka, felöltő, törülköző, asszonyoknál kendő, fátyol vagy vörös textil). Uo. 85-86. 271 Madaras 63. sír. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975 TIM RA, leltározatlan. A dokumentáció sírleírásánál megjegyzi ugyan, hogy „Id. külön rajz", rajzot azonban nem közöl. 272 Bátmonostor3. sír. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960 TIM RA 82-2001. 273 PI. a bácsalmási 347., 374. és 407. sírok. WICKER Erika 2003. VI., VII. és X.t. 274 GAÁL Attila 1982. 163. 275 Katymár 37. sír. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 19., 44; WICKER Erika 2002a. 112-113.; A temető feldolgozásakor még úgy véltük, az a megfigyelés, miszerint „a fej alatt sárga agyagból párnát hagytak", félreértelmezés, s az agyag inkább a padkakoporsó koponya felőli végét jelzi. 276 Bácsalmás: 414. sír: Inf.II. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115. 277 Esztergom: 5. sír: F., 6. sír: F., 9. sír: M., 11. sír: M., 12. sír: F., 20. sír: M., 22. sír: M., 34. sír: F. LÁZÁR Sarolta 1999. 308-311., 313., 315.; Mint azonban azt a padkásán kiképzett síroknál jeleztem, а „feltámaszkodó koponya " padkás sírra is utalhat. 278 „Koponya alatt kávébarna nemez-anyagból készített [...] kun süveg. " Zalotay Elemér helyszínelése, 1955. KJM RA 69.294; ArchÉrt 84. 1957. 89.; A süveg ma már nincs meg. 179 Dombóvár 176. sír. A középkorú férfi feje alatti posztósüveg „ily módon a koponya alátámasztására is szolgált. " GAÁL Attila 1982. 151., 174. és 50j.; DOMONKOS Ottó 1962.
