Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Mészáros Márta: Szalay Gyula a fényképező múzeumőr (1865–1937). A Kiskun Múzeum fotólemez-gyűjteményének ismertetése

Szalay Gyula a fényképező múzeumőr 381 Szalay halálának 50. évfordulóján. Ehhez a gazdag életpályához szeretném ada­lékként hozzátenni, hogy Szalay Gyula nemcsak szóban, írásban és tárgyak formá­jában gyűjtötte a népélet és a választott városa emlékeit, hanem majd három évti­zeden keresztül fényképezte is azokat. 1937-ben ravatalánál Bolesznyi Antal, a helyi gimnázium igazgatója életútjá­nak méltatásánál többek között így emlékezett a tudós tanárra: „Frissen és egészsé­gesen vonult 10 évvel ezelőtt nyugalomba. Szerinte az a gondolat tartotta friss egészségben, hogy majd ekkor fogja befejezni megkezdett munkáit, írásba foglalni kutatásainak gazdag eredményeit. Tragédiája a gyakori tudóstragédiáknak: a sok befejezetlenül maradt, sőt meg sem kezdett alkotás. S mi vagyunk a vesztesek, a vesztesek, mert szegényebbek lettünk a régi Félegyháza sok, sok adatával, Félegy­háza múltjának írásba nem foglalt eseményeinek ismeretével". 15 E befejezetlen munkásság egyik láncszeme a szenvedélyes fényképezése is. Az 1865-ben Böhönyén született Szalay Gyula 1893-ban, mint magyar-latin szakos tanár a kiskunfélegyházi algimnáziumban kapott állást. Hamarosan felesé­gül vette Sztojakovits Blankát és két gyermekük született, Gyula és Margit. Az első üveglemezei, amelyeket a Kiskun Múzeumban őrzünk, családi fényképek voltak. A gyermekeit, a feleségét, baráti társaságát és a birtokán dolgozókat kapta lencsevég­re. Több képen ő maga is látható. Az üveglemezeket újságpapírba csomagolva tárolta, és néhányon 1898-as, vagy 1899-es dátum található. Mint ahogy a nekrológ szövegéből is kitűnik, azon tudósok közé tartozott, akik mindent fejben tartottak, ­bár az utókornak dolgozva - mégsem gondoltak arra, hogy pontosan dokumentál­ják munkájukat. így a fényképlemezekről is nagyon kevés közvetett információt tudhattunk meg. Ezeket, a fényképeket saját gépével készíthette, amelyeket ő maga is hívott elő. Több papírképet, kasírozott fényképet tudtunk beazonosítani a negatí­vok összevetésével. A fotólemez-gyűjteményben 60-70 darab leltározatlan családi üveglemezt tartunk még nyilván. Szalay Gyula az 1895-ben főgimnáziummá bővített középiskolában először az ifjúsági könyvtár őre volt, majd Веке Lajos után 1899-ben vette át a történelmi és philológiai múzeumot, a pénz és éremtárat, valamint a régiségtárat. A jelentős gim­náziumi gyűjtemény az 1902-ben, Szalay kezdeményezésére felállított városi mú­zeumi-gyűjtemény alapjául szolgált. Ettől kezdve élete nagy részét a múzeumnak és Félegyháza múltja kutatásának szentelte. 1909-ben fogalmazta meg pontosan, hogy több figyelmet fordít a fényképezésre, mert látja, hogy ily módon is meg kell menteni a veszendő értékeket. A haldokló félegyházi szélmalmokat, valamint a tiszai halászat munkafolyamatait kívánta először megörökíteni. 1914-ben vásárolt a múzeum részére fényképezőgépet. A megmaradt irat­anyagból sajnos nem derült ki, hogy addig milyen tulajdonú és technikai adottságú 14 FEKETE János 1987. kézirat. 15 BOLESZNYI Antal 1937. 4. A Kiskunfélegyházi Katolikus Szent László Gimnáziumi CXX. tanévi értesítőben megjelent búcsúztató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom