Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Kürti László–Papp Klára: Méhészet Lajosmizsén
Méhészet Lajosmizsén 309 A méz nem ipari, háztartásbeli felhasználása azonban jelentős, hiszen a táplálkozáshoz elengedhetetlen volt. Tea-kávé édesítése; gyerekek, asszonyok kenyérre kenve fogyasztották; kalácsok-sütemények ízesítése; befőttek tartósítása; 52 a lépesméz, színméz fogyasztása - csecsemők, gyerekek körében; ünnepi étel: karácsonyböjti vacsora, mákos gubához is szívesen használták. A társas összejövetelek fontos csemegéje: a Luca-napi (december 13.) hagyományos táncos összejöveteleken fogyasztott, mézes-mákos kukorica, amit lányok készítettek. A mézes bor, mézes pálinka - nemcsak a gömöri falvakban volt ünnepi alkalmak itala. Vidékünkön mézesbort és pálinkát ittak rendszeresen ittak disznótorban 53 és csigacsináláskor is. 54 Húsvéti locsoláskor a legényeket a lányos háznál mézes pálinkával kínálták. Mézsör készítéséhez a sonkolyban maradt mézet használták fel. A sonkolyra vizet öntöttek, a tűzhelyen, a kemencepadkán melegítették. A forrás közben keletkező habot szedőkanállal leszedték, addig ismételték, amíg a folyadék teljesen letisztult. Majd fahordókba öntötték át és erjesztették. A mézecet is ismert volt, ami hasonlóan készült, mint a mézsör, úgy, hogy az üvegeket az erjedő folyadékkal nem töltik meg teljesen, nem fedik le, így az erjedt lé egy bizonyos idő múlva megsavanyodik és ételek savanyítására alkalmas. De betegségek gyógyítására, főleg Reumás betegnél is alkalmazták. Kuriózumként kell megemlíteni a „tordaipogátsá"-X, amit többfelé többféleképpen ismertek, 55 de a lajosmizsei asztalra másféle mézes édességek kerültek. A BendePinczés család - az egyik első vendéglős-kereskedő család a községben - hagyatékában több olyan sütemény recept maradt fenn, amelyhez mézet használtak. Ilyen volt az egyszerű mézeskalács, a mézes pogácsa, a mézes puszedli, a mézes pite, és a híres „három meszelyes mézes sütemény", ami onnan kapta a nevét, hogy hárommeszely liszt és egy meszely méz kellett elkészítéséhez. 5 A Kónya-Papp családban meggybefőttet mézzel tettek el télire. Kónya család tagjai az 1920-as években méhészkedtek de mivel a nagy gazdaságot tovább kellett vinni, nem maradt idő a méhészetre, mivel ez egész embert kívánó tevékenységnek számított. Disznóölést követő vacsora, ahol evés-ivás, borozgatás, vidámság, elsőrendű alkalom volt a közös dalolásra, tréfálkozásnak, mesélésnek és alakoskodásnak... (PÓCS Éva 1977. 591.) A társasmunkák alkalmával, lakodalom előtti munkában a lakodalmas háznál, a gazdasszonyok egész nap készítik a levesbe való csigatésztát. Gyakran kisebb mulatsággal végződik, ahol,,eltapossák a csigát" (GYÖRGYI Erzsébet 1977. 500.). „Csigacsináló" csigacsináló tábla, tésztacsináló: a lakodalmi húslevesbe főzött csigatészta megsodrására szolgáló kis kézi eszköz, a csigacsináló borda pálcikával... (HOFER Tamás 1977. 500.) RUDNAY János 1987. 75. Hozzávalók: 30 dkg méz, 20 dkg cukor, 2 dl tejjel felfőzve 114 Celsius-fokig- ez hosszúszálnak felel meg, vagyis a főzőkanál bemártásával mintát véve két ujjunkkal hosszú szálat tudunk a cukorból húzni. Lehűlés után 60 dkg búzalisztet belekeverve két napig pihentették. Ezután 1 tojást, 10 dkg vajat, 2 dkg szalalkálit, fél-fél g finomra őrölt fahéjat, szegfűszeget, szegfűborsot és késhegynyi feketeborsot kevertek hozzá és alaposan összedagasztották. Megformázás után rákenték a tojássárgáját és sütötték közepesen meleg sütőben a 3-4 dkg-os darabokat. Egyesek ujjal kipróbálva rövid szálú cukrot főztek, azt hozzáöntötték a felvert tojásfehérjéhez és azzal sütés után bevonták, majd kemencében, sütőben megszárították. Bende István (1870-1957) vendéglősről van szó, akinek Etelka nevű lánya (1896-1993), Pinczés Gyula kereskedőhöz (1889-1962) ment férjhez. Kéziratos recepteskönyvében ez áll: „3 meszely barnás lisztet tálban elkeverünk elegendő szegfűszeggel és fahélyal, s egy késhegynyi szódabicarbónával. Egy meszely mézet 25 dkg czukorral felforralva, forrón a liszt közé keverünk, táblára téve kigyúrjuk, s vékonyra nyújtva formákba szaggatjuk. A tepsit nem kell kikenni és gyorsan bánjunk vele."