Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Wicker Erika: Azonosságok és hasonlóságok az iszlám köznépi és a hódoltság kori rác-vlah temetkezési szokásokban

Azonosságok és hasonlóságok... 23 test", s a sírrajzokon szerepel e lemélyedések kontúrja. Padkás sírformára utal Komáromy József megjegyzése is, mely szerint az általa feltárt néhány sírnál „a sírgödör oldalfalai erősen követték a hanyattfekvö váz alakját, a külső kontúrt, s így a sír lábnál keskeny, fejnél ill. a vállnál a legszélesebb. " Zalotay Elemér megfigyelései alapján is „ahol a váz fekszik, a sír szélessége annyira összeszűkül és megkurtul, hogy a holttestet csak nehezen helyezhették el benne. A hosszúság is csak úgy volt megfelelő, hogy a koponyát erősen a mellre hajlították. " Máshol megjegyzi, hogy „a sír feneke vájt, nem vízszintes, hanem homorú, az eredeti sír valószínűleg túl rövidnek bizonyult, és azért úgy gyömöszölték bele az elhunytat. " A katymári leletmentést befejező Kőhegyi Mihály viszont nem jelzett sem lépcsőzetes kiképzésű sírformát, sem túl szűk gödröt.

144 Talán e leletmentési területek talaja nem tette lehetővé a sírgödrök formájának pontos megfigyelését, esetleg a feltárás nem volt kellően körültekintő. Hasonló okokkal - és a terület nagyfokú bolygatottságával - magyarázható, hogy a madarasi temetőben mindössze három sírnál figyelt meg padkás sírformát az ásató: „A test befogadására igen szűk belső gödröt ástak, melyet a medencétől felfelé kiszélesíttettek, hogy egyáltalán beleférjen a halott. [...] A padka rövidre sikerült, ezért a koponyája feltámaszkodik. A padka olyan szűk, hogy éppen csak beletehették a halottat. [...JA padkás sír igen szűk, koponyájánál lekerekített. " Feltehetően padkás sírformára utaló „feltámaszkodó" koponyát további öt madarasi sírnál figyeltek meg.

145 Az elégtelenül dokumentált csávolyi temető egyik gyermeksírjának rajza szintén padkás sírkiképzést jelezhet.

14 Nem ismertetett padkásán kiképzett sírokat Lázár Sarolta az esztergomi temetőből. A sírleírások azonban olykor felhúzott vállrészt, magasabban fekvő karcsontokat jeleztek.

147 Mivel ezekben a sírokban nem volt koporsószeg, lehettek akár padkásán kiképzettek is, csak egykori formájukat a homoktalajban nem lehetett megfigyelni. Ugyanígy lehetséges, hogy a sírok negyedében megfigyelt magasabban fekvő koponya

148 nem a fej alá tett párnával,

149 hanem a sír padkás kiképzésével magyarázható. A bácsalmási temető egészére vonatkozóan nincsenek adataim, mivel a dombközép homokos talajában a sírfeWICKER Erika- KŐHEGYI Mihály 2003. 42-44. Madaras 101., 103. és 105. sír ill. 58., 59., 63., 64. és 97. sírok. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975 TIM RA, leltározatlan. Egy esetben azt jelzi a dokumentáció, hogy a holttestet „rövid koporsóba tették, ezért nyaka kiugrott helyéről" (100. sír), rajz és pontos leírás híján azonban nem állapítható meg, hogy ácsolt ládás temetkezésről van-e szó (a sírban nem voltak koporsószegek), esetleg a padkatakarás fanyomait határozta-e meg az ásató koporsómaradványoknak. Csávoly 1. sír. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987 TIM RA, leltározatlan. Esztergom: 5. sír: F., 10. sír: M., 21. sír: M., 23. sír: F., 36. sír: M. LÁZÁR Sarolta 1999. 308-309., 311., 314. Esztergom: 5. sír: F., 6. sír: F., 9. sír: M., 12. sír: F., 20. sír: M., 22. sír: M., 34. sír: F.; LÁZÁR Sarolta 1999. 308-311., 313.; Ali. sírban fekvő férfi koponyája „csaknem függőleges" helyzetű volt, viszont a sírban három koporsószeg egyértelműen szegeit koporsót jelez. LÁZÁR Sarolta 1999. 309.; Lehetséges, hogy a koponya helyzete nem a fej alá tett párna, hanem a koporsó egyenetlen leengedésének következménye. LÁZÁR Sarolta 1999. 315.