Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)
Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája
A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 139 A gőzgépeknél a masiniszta (Maschanist) általában a tulajdonos volt, akit cséplőmesternek is neveztek. Mellette dolgozott egy tüzelő (Schierr) is. A Schoppr feladata volt a kévék dobba eregetése. Böngészés 53 Általánosan megengedett dolog volt az, hogy a nagyon szegény, nélkülöző vagy csak egyszerűen élelmes családok a betakarítási munkák után böngészhettek mások földjén, azaz összegyűjthették az otthagyott termést. Vagy pedig a kitelepítések után a földjüktől megfosztott emberek kényszerültek arra, hogy búzát böngésszenek a baromfinak. A tarlóra mentek ki, vitték magukkal a zsákot a kisgyerekek. És a kukoricaföldre és a szőlőbe is kimentek az emberek. A szőlőböngészés még az utóbbi időben is ment, a cigányok csinálták. Nemek és korosztályok szerinti munkamegosztás Vaar haud d Mädla messa hairada, well sie haud en Mahdr en Holzmachr braucht. And d Mandsnama haud Auf ziahnr ana and Kechana braucht - az&z 'régen a lányoknak férjhez kellett menniük, mert szükségük volt egy aratóra meg egy favágóra. A férfiaknak pedig marokszedő és szakácsnő kellett' - ez a hajósi közmondás a családon belüli munkamegosztás szükségszerűségét illusztrálja. A XX. század első felében a közösen gazdálkodó parasztcsaládokban a munka szigorú szervezés és munkarend alapján működött. A családi munkamegosztáson belül a nemek és az életkor szerint is elkülönültek a feladatok. 54 A nőket nem kímélték semmilyen tekintetben - úgyszólván nem voltak csak női vagy csak férfimunkák (Fraunamaarbed and Mandsnamaarbed) a parasztgazdaságban. Mindössze a permetezés és a kaszálás volt kifejezetten férfimunka. Azonban a katonaságnál szolgáló férfi felesége vagy az özvegyek ezeket a munkákat is kénytelenek voltak egyedül elvégezni. Ugyanakkor férfiak háztartási munkát nem végeztek. Hajóson nem az volt a szokás minden esetben, hogy a leány „férjhez megy", azaz a férje családjához költözik, hanem az új ember gyakorta költözött a felesége Àhra - gabonaböngészés, Nachileasa - szőlőböngészés. A doroszlói sváboknál a női munka leginkább a háztartási munkákra, a baromfitartásra terjedt ki. De a lábasjószág levágása már a férfi feladata volt. Disznóvágáskor a bélpucolást meg a zsírsütést is a nők végezték. Szekeret a nők soha nem hajtottak. A krumpli ültetésekor a férfi kezében volt a kapa, az asszony meg a gyerek dobálta be a magot. Krumpliszedéskor a férfi kapájával vágta ki a bokrokat, a termést a feleség és a gyerekek szedték föl. Kenyérgabona aratásakor aratópárok dolgoztak: a férfi kaszált, a markot a felesége szedte föl, a kötelet közösen csavarták, de ha kiskorú gyerek volt, akkor az anyja helyett ő teregette. A gabona behordásakor a férfi dobálta a kévéket, az asszony rakta a kocsira meg az asztagba. A kenderaratást párosan végezték. A megerőltetőbb munkát mindenütt a férfi vállalta magára. (KOVÁCS Endre 2007. 1.)
