Bárth János szerk.: Cumania 23. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2007)

Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája

A hajósi sváb parasztság hagyományos munkakultúrája 121 ki volt kelve ...A szőlőmunkákat is csináltam akkor, de a szüretbe ' már hét-nyolc évesen is részt vettem. Mayer Antal az első munkákat a szülőkkel közösen végezte: Mikor iskolaszünet volt, a kocsioldalt telepakolták szénával, mi meg - ketten voltunk testvérek - akkor reggel négy órakor beültünk a kocsiba, mire kiértünk, már kibújt a nap. Bedobtak bennünket a kocsioldalba, a szénába, pokróccal letakarva, aludtunk, míg odaértünk. Vagy a szőlőbe dolgoztunk, vagy a krumpliszedésbe segítettünk. О leginkább a lovakkal szeretett foglalkozni: Két lovunk volt - azt nagyon szerettük ... Reggel kaparóval, utána kefével minden reggel, télen-nyáron ... Aki nem csinálta, ott meg lehetett látni a lovakon is meg a teheneken is. Nyáron fürdettük a lovakat. En tudtam lovagolni. Délbe' itatni mentünk. Ráültünk, én meg a bátyám, és mentünk itatni. A szerszám rajta volt, úgy mentünk, mint a ... Libákat nem őriztünk, de hazahajtani kellett. Reggel kihajtani, később aztán már úgy jöttek haza. Volt anyadisznónk, azt is kihajtottuk akkor tájba ' még... Fuszenecker Ferenc is az állatok körüli teendőket sajátította el legelőször: Volt két lovunk. Apám, az mindenhova kivitt magával a határba, a szőlőbe, és mikor ott dolgoztunk kinn, a földön vagy a szőlőben, akkor mikor odaértünk, kifogta a lovakat, és odakötötte a kocsioldalhoz, s azok ettek. Mikor kész volt a munkával, előtte egy fél órával - negyed órával, azt mondta: - Feri, fogjál bel Fogd be a lovakat! És én akkor eloldottam, és a rúd mellé vezettem őket, és befogtam. Persze, azt a nehéz szerszámot rajta hagyta apám. Csak a zablát, azt kellett neki beadni. És mikor jöttem mint gyerek a zabiával, már előre kinyitotta a ló a száját, hogy be tudjam tenni, le is hajtotta a fejét, hogy elérjem, hogy afülit be tudjam dugni abba a Kopfstuckba, ami a ló fejére való. Mikor aztán este jöttek haza a lovak, a tehenek, akkor a gyerekeknek a vályút meg kellett tölteni vízzel. Tehenek is voltak. Es mikor behajtotta a gulyás, akkor mink ketten a nővéremmel megkötöttük a teheneket. És én beálltam a jászolba, és fogtam a kötelet. Amikor a tehén odajött, akkor a szarva körül szoktuk megkötni, nem a nyaka körül. Es én kötöttem meg ... Fejni is megtanultam, de már legénykoromba '. A kislányok a konyhában és a konyhakertben, valamint a baromfi körül tevékenykedtek legelőször. De ahol nem volt gyerek - fiútestvér -, ott a fiúknak való munkát is el kellett végezniük. Beck Ignácné Schön Mária már harmadik-negyedik osztályos korában önállóan főzött a napközben a határban vagy a szőlőben dolgozó családtagoknak: Korán kezdtem főzni. Hárman voltunk itt az utcában lányok, mint én - együtt főztünk. Ma ennek segítettünk, holnap annak. Mi ám már délelőtt elkészítettük azt a vacsorát. Akkor vacsorafőzés volt. Az egyik nap mind a hárman nálunk főztünk. Vagy délelőtt nálunk főztünk, a másik és a harmadik lánynál délután. És akkor a mama megparancsolta, hogy a szobát föl kell mosni még. Akkor azt is együtt csináltuk ...És