Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

8 Wicker Erika Az egykori település azonosítását, melyhez a Crkviste tartozott, megnehezíti, hogy egyrészt a mai Katymártól nyugat és dél felé viszonylag sűrű középkori tele­püléshálózattal számolhatunk, másrészt pedig e települések pontos helyét ma már földrajzi nevek sem őrzik. Míg azonban a nyugat-északnyugati határrészén egykor volt falvak (Bátoregyháza, Patalaszentpéter, Bothalma ill. Kispatala/Kis Pataló és Patala/Nagy Patala) helyének azonosításában nagyjából egységes a kutatás, 12 Len­gyel középkori falu helye már kérdéses. 13 E település vizsgálata azért is lényeges, mert korábban úgy gondoltam, hogy a Crkviste „feltehetően Lengyel/Lengyan kö­zépkori, a hódoltság korban rácok lakta településsel azonos. " u LENGYEL A Katymár és Regőce/Ridica (utóbbi nevét Legyenként is jelzi egy mai tér­kép 15 ) között egykor volt Lengyel vagy Legyen nevű településről az első ismert adatok a 14. század első harmadából valók, s a 15. században is többször említik okiratok. 16 A török hódítás után a zombori náhijébe sorolt faluban 1570-ben és 1590-ben is 18 hánét jegyeztek fel. 17 „Legyen a török alatt Buda bevételéig népes helység volt, és Borsod felé a Kamenyák-halom képezte a határt. " 18 A török kor­ban pusztává vált faluba települt balkáni eredetű lakosság nevében Dobrothe kenéz írta alá 1598-ban azt a szerződést, melynek értelmében több más környékbeli rác falu lakosságával együtt adófizetésre kötelezik el magukat a királynak. 19 Lengyel a török hódítás után elnéptelenedett, határa 0- és Új legyen területekre vált szét. Utóbbi Regőce/Ridicához került, „amelyet az 1740-es évek óta 'Legyen másképen Rigyica ' névvel említenek vmegyei irataink, a nép pedig közönségesen Uj-Legyen­nek nevezi" 20 Ólegyen 1872-ben Borsodhoz került, 21 és Ólegyennek nevezik a mai katymári határ délnyugati részét is. 22 Csánki is úgy tudta, hogy „ma egy Le­gyen nevű pusztát találunk Katymár és Stanisics közt. Kétségtelenül ennek felel meg. " 23 Meg kell azonban jegyezni, hogy Engel Pál Katymár és a tőle délre jelzett Lengyel között egy Miske nevű birtokot, tőle délnyugatra, de még Lengyel fölött 12 Bátoregyházát mind Kapocs Nándor és Kőhegyi Mihály, mind pedig Engel Pál a mai Katymártól északnyugatra teszi. KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 55.; ENGEL Pál 2002. (BDG 54. sz.); A Katymár nyugati határán egykor volt két falu helyében is azonos a véleményük (feltéve persze, ha Patalaszentpéter Kispatala/Kis Pataló, Bofhalma/Budhalma pedig Patala/Nagy Patala faluval valóban azonos). Uo. 13 Az elnéptelenedett faluba 1560 táján betelepülő, balkáni eredetű lakosság temetőjét nagy valószínűséggel a Katymár-Ólegyen, Fekete tó lelőhelyben kell keresnünk. WICKER Erika 2004. 72.; Uő 71. lelőhely. 14 WICKER Erika 2004. 70.; WICKER Erika 2006. 68. lelőhely. 15 Délvidék. Vajdaság - Vojvodina. Autóstérkép. 1:280 000. Topográf Térképészeti Kft. 16 GYÖRFFY György 1987. 1. 723.; CSÁNKI Dezső 1894. 204.; IVÁNYI István 1907. IV. 65-66. 17 ENGEL Pál 2002. (BDG 61. sz.); IVÁNYI István 1909. II. 150.; A „Legyen" névalakot Iványi használja, tőle származik az 1590. évi defteradat is. Uo. 18 IVÁNYI István 1909. II. 151. 19 WICKER Erika 2004. 19-20. 20 IVÁNYI István 1909. II. 150-151. 21 IVÁNYI István 1909. II. 150-151.; Uő 1907. IV. 66. 22 KŐHEGYI Mihály - KAPOCS Nándor 1983. 55. 23 CSÁNKI Dezső 1894. 204.

Next

/
Oldalképek
Tartalom