Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Bánkiné Molnár Erzsébet: Azonosságok és különbségek a közlakosok és a hivatali elit táplálkozásában Félegyházán 1745–1850

90 Bánkiné Molnár Erzsébet Közpénztár terhére elfogyasztott italok 1811-ben Italok Ft Krajcár Összkiadás %-ában Bor, sör, pálinka 476 55 28,77 Megjegyzendő, hogy Magyarországon csak 1831-ben kezdődött a répacukorgyártás. Az 181 l-es évben említett cukor még importált nádcukor volt, amiből egyszer fél fontot 16 forintért, és egyszer egy fontot 14 forintért vettek. Ezzel a rendkívül magas árral magyarázható az édesítőszerek 6,61%-os részesedése az élelmiszerfogyasztásból. A közfogyasztásra megvásárolt hús- és halfélék 181 l-ben Megnevezés Mértékfont Ar Az összes fogyasztásból hány % Megnevezés Mértékfont Ft kr Az összes fogyasztásból hány % marha 143 63 15 3,82 bárány 16 „ 20 1,21 juh 2„ 52 0,05 malac 4 30 0,26 fogoly 4 db 2 36 0,36 tyúk ldb 1 0,06 pulyka 3db 11 — 0,66 liba ldb 4 — 0,24 kappan 17 db 26 57 1,62 csirke 31 db 35 09 2,12 vesepecsenye 1 font — 30 0,07 szalonna 1 font 1 15 0,07 kolbász 1 pár 1 0,06 hal 49,5 font 15 51 0,95 halcsík 5 icce 2 36 0,16 Fűszerezéshez szerecsendiót, borsot, sáfrányt, szegfűborsot, ecetet, fokhagymát és vereshagymát, tormát, zellert, petrezselymet, sárgarépát, mazsolát, és káposztalét használtak. A fokhagymáról megjegyzem, hogy amikor József nádor és kísérete 1821 augusztusában Budáról Theresiapolisba (Szabadkára) utazott és áthaladt, a Kiskun Kerületen az úti élelmezésüket szervezők kikötötték, hogy a Szentmiklóson (Kunszentmiklós) átadandó kolbász ne legyen túl „fűszerszámos vagy fokhagymás".

53 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1991. 5. sz.