Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

6 Wicker Erika zásúaké csak 4 ill. 2 (nem éri el a 12 ill. 6%-ot). Egyetlen olyan helyet találtam, melynek a neve a korábbi gradinából kliszára változott (3%). E földrajzi nevek nagyobb része Bács-Bodrog vármegye déli felében maradt fenn, érdekes módon a Ferenc-csatorna mentén, ill. ugyanezt az ívet követve a csatorna és a Duna között. A többi a Csatalját és Csantavér/Csantavirt összekötő vonaltól északra található. A klisza elnevezés a teljes területen előfordul, de a gyűjött adatok háromnegyede ugyancsak a vármegye déli feléből származik. Ezzel szemben itt jóval kisebb a gradina nevű helyek aránya, ez az elnevezés inkább az északbácskai részre jellemző. Templomromot a crkve valamelyik névváltozatával inkább csak a mai Magyarországon jelöltek (az egyik Bács melletti adat az egykori település török kori nevéből származik, a másik - talán Zombor környéki - településre vonatkozó adat bizonytalan). Ugyanígy csak itt fordul elő a középkori templomromoknak feltételezett kolostorokkal való azonosítása is. I. CRKVE A „ckva" (templom) szó változataival jelzett határrész-elnevezésekre kevés példát találtam. Ezek közül kettő Szerbia/Srbija területén van (egyikük pontos helye ismeretlen), a másik kettő Bács-Kiskun megye déli részén. Utóbbiak környékére a 18. század elején bunyevácok települtek be, az elpusztult középkori templomok romjainak szláv elnevezése bizonnyal tőlük származik. (-) DOLNA-CRKVA - ? = ? Az 1590. évi defterben Dolna-Crkvaként („Alsó-templom") jelzett falut csak Steltzer Frigyes említi a zombori náhijebeli települések sorában. 1554. évi és 1570 körüli lakottsága nem ismert, 1590-ben viszont népes hely volt, ahol 29 adózó háztartást írtak össze.

3 Az ismeretlen középkori nevű falu azonosítása adatok hiányában jelenleg lehetetlen, csak annyi tudható, hogy náhijebeli hovatartozása alapján valahol Zombor/Sombor környékén lehetett.

4 1. BELA CERKVA: FEJÉREGYHÁZ Iványi István szerint Fehéregyházat 1476-ban „Szegegyház, Fekete egyház, Sopornya, Kutas, stb. társaságában" említik, és mivel „előbbi kettő ma is község, a két utóbbi pedig puszta; s ezek között kellett Fehéregyházának is lennie. (Bács 3 STELTZER Frigyes 1885. 19. 4 Steltzer a településeket abc-sorrendben, azaz Dolna-Crkvat nem eredeti defterbeli szövegkörnyezetében közölte, így még hozzávetőleges földrajzi helye sem határozható meg. STELTZER, Friedrich 1883. 43.