Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében

58 Wicker Erika 7. ZOMBOR/SOMBOR - GRADINA 1. (ZOMBOR - CSERVENKA?) = ? Az 1650. évi érseki tizedjegyzék szerint „Csicso 20, Gradina 14, a másik Gradina 10, Lovranacz 14, Szelencse 10, Zombor 40frt"-ot fizet.

356 E települések közül Csicso a Zombor/Sombortól délre fekvő Csicsova/Cicovinak felel meg, Szelencse pedig ettől északabbra feküdt, és „Zombor városnak egyik külvárosa"

357 volt. Lovranacznak - melynek a felsorolásban szereplő települések alapján Zombor környékén kellett lennie, tehát más Szent Lőrinc nevű falvak nem jöhetnek számításba, - csak bizonytalan nyomát találtam: Muhi János térképén Zombortól északkeletre, Cservenka puszta fölött van egy kérdőjellel jelölt Szentlőrinc,

358 mely bizonnyal a ma még helyhez pontosan nem köthető Haj szén tlőrincre utal. A felsorolt települések lényegében egy kört alkotnak Zombor keleti részén. Ha sorrendjük a tényleges települési szomszédságot jelöli, a Gradina melletti „másik Gradina" leginkább Cservenkának felel meg (7. ábra). Ez a Cservenka nem azonos a Zombor/Sombortól délkeletre fekvő Cservenka/ Crvenkával (ld. Kizil Kilisze, Pirosegyház falu), hanem „Zombor sz. kir. városnak egyik külvárosa " 359 volt, a Gradinához észak felől csatlakozva Zombor határának északkeleti negyedét foglalta el, amelyen Muhi János egy külön Cservenka nevű települést is jelöl.

3 ° Iványi István úgy tudta, hogy „Zombor város egyik külvárosának Cservenkának területén régi sáncok nyomai voltak láthatók, így tehát nem valószínűtlen, hogy ama kérdéses várat (ti. Coborszentmihály várát - WE) a szerbek előtt beköltözött bolgárok a maguk nyelvén Cservenkának (amely szó nemcsak vörös házat, hanem várat is jelent) nevezték, míg a szerbek a vár közelében levő földet Gradinának mondták. " 361 Iványi érvelése alapján tehát Cservenka is középkori romokról kapta a nevét. Ezen a vidéken Engel Pál térképén nem szerepel település, azonban Cservenka puszta nagy területe és egykori - feltehetően jelentős - romjai népes települést sejtetnek. Muhi az egykori város, Háj szentlőrinc helyét keresve megjegyezte, hogy „ itt, Zombortól északkeletre Nemesmilitics és Orszállás felé a Telecskai dombok lejtőin egyre másra kerülnek elő középkori leletek [...] vegyesházi királyok érmei kerültek elő, legnagyobbrészt Mátyás, 11. Ulászló és 11. Lajos pénzei, míg I. Ferdinánd és Zápolya pénzei, valamint a későbbi érmék teljesen hiányoznak. Ebből és egyéb leletekből kétségtelenül kitűnik, hogy itt jelentékenyebb középkori helység 6 MUHI János 1944.70. i7 IVÁNYI István 1907. IV. 122., 136. 8 MUHI János 1944. 69. 9 IVÁNYI István 1909.1.52. "MUHI János 1944.69. 1 IVÁNYI István 1909. I. 72.; Iványi itt Steltzer Frigyesnek a Bácska 1881. évf. 54. számában megjelet tanulmányára hivatkozott, melyet nem sikerült megszereznem.; Ugyanezt idézi Muhi János is: „Czobor várát tehát a török idők alatt nevezték el Cservenkának, míg a közelében elterülő föld a Gradina nevet kapta. " MUHI János 1944.41.