Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 33 jébe, 193 és a mai Szenttamás/Srbobran határának északnyugati részén volt. Végül a puszták sorába tartozott az egykori Bandevecser/Devecser, 1578-ban a bácsi náhije 22 hánés települése, mely viszont északkeletre esett a középkori Szenttamástól. 194 Az 1805-ban a határ keleti oldalán említett Tuk dűlő 195 eredetét nem sikerült megfejtenem. A szenttamási Klisza azonosításában azonban az újkori Szenttamás/Srbobran határát képező egykori középkori települések közül nagy valószínűséggel még Túrja jöhet csak számításba. TÚRJA A Szenttamás/Srbobran közvetlen közelében, a délkeleti határszélénél fekvő Turia/Turja/Turija középkori történetéről kevés adat maradt fenn. 196 Nem szerepel az 1522. évi dézsmajegyzékben, a 16. század utolsó harmadában azonban viszonylag népes település lehetett, mert az 1578. évi defter e bácsi náhijebeli faluban 25 adófizető háztartást jegyzett fel. 197 Később egy időre elnéptelenedett, a szomszédos Szenttamás pusztájává vált, majd fokozatosan újra benépesült. 198 Bár az Iványi által említett Klissa puszta neve csak a középkori Szenttamás vagy Turia/Turja templomának emlékét őrizheti, azonosítása mégsem egyértelmű. Nem ismert ugyanis a névadó rom pontos helye, ahogy Szenttamás és Túrja falvak középkori elhelyezkedése és akkori határaik sem. 199 A két mai település lakott része ráadásul alig néhány km-re van egymástól, így a „Szt.-Tamás alatt Turia felé" eső Klisza bármelyikük középkori elődje lehet. 15. SZEREMLE - KLISZA: SZEREMLE TEMPLOMA Csak nagyon rövid ideig volt használatban a középkori Szeremlének a török kor végén még látszó templomromját jelölő „Szrimlyánszka Klisza" kifejezés. 200 Bár Zeremlen, Zemerlyan, Zeremlian első ismert említése még all. század harmadik harmadából való, és a 14. század első harmadától több adománylevélben, birtokperekben szerepel, 201 a középkori mezőváros török és kora újkori története ma sem teljesen tisztázott. 1553 táján „a hajdan virágzó hely "-en csak kevesen ENGEL Pál 2002. (BCS 70. sz.) ENGEL Pál 2002. (BCS 69. sz.) IVÁNYI István 1907. IV. 133. Iványi „Turia"-ként említi, mivel a Túrja elnevezést csak 1904-ben kapta a település. IVÁNYI István 1907. III. 129.; Engel ugyanakkor a középkori falura vonatkozóan is a „Túrja" nevet használja. ENGEL Pál 2002. (BCS 50. sz.) ENGEL Pál 2002. (BCS 50. sz.); Iványi István úgy tudta, hogy Turia nem szerepel a defterekben. IVÁNYI István 1907. III. 129. IVÁNYI István 1907. III. 128-129.; Uő 1907. IV. 133. Iványi szerint Túrja „határában a szenttamási út mellett két nagy régi halom van" (IVÁNYI István 1907. III. 130.), ám hogy ezek mik lehettek, és a Klissa nevű területen álltak-e, nem ír. Erre vonatkozó, általam jelenleg ismert adat: BÁRTH János 1989. 364. STELTZER, Friedrich 1883. 35.; CSÁNKI Dezső 1894. 191.; IVÁNYI István 1909. I. 127-128.; Uö 1907. V. 118.; GYÖRFFY György 1987. 1. 729.
