Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)
Wicker Erika: Crkve, Klisza, Gradina, Klostr. Középkori településeket jelző határrészek Bács-Bodrog vármegyében
Crkve, klisza, gradina, klostr 21 Staro Durdevotól való megkülönböztetésül kapta. Engel Pál nem is ismer a György névre visszavezethető helységnevet ezen a vidéken. 115 A Klisza helyének meghatározásában az új telepítésű Gyurgyevohoz rajta kívül még a hozzá csatolt puszták: Bielabara, Új-Paska és Vecskerek 116 segíthetnek. Ezek közül az utóbbi Vizeskerek középkori falu emlékét őrzi, melynek első ismert említése a 15. század elejéről való. A titeli náhijébe került faluban 1578-ban 15 hánét írtak össze. A település a hódoltság után elnéptelenedett, soha többé nem népesült be újra. Pusztává vált területe „Kátytól északkeleti irányban Gyurgyevo felé" van. 117 Új-Paska a középkori Paska falu területéhez tartozott, mely a Gyurgyevotól északra fekvő mai Zsablya/Zabalj/Józseffalva elődje volt. „1799-ben volt egy Új- és egy O-paska puszta, az előbbi az akkor keletkezett Gyurgyevo faluhoz csatoltatott." ll8 Végül pedig Gyurgyevo és Kovilszentiván/Sajkásszentiván/Sajkás között volt Belabara puszta, melynek eredetéről semmilyen adatot nem sikerült találnom. Engel Pál ugyan a mai Gyurgyevo déli részén egy Zsidahida nevű, a török korban már pusztává lett középkori helységet jelez, de az adatbázisban csak körülbelüli helyét adja meg: „Djurdjevo körül (Egres mellett 1560)". 119 Gyurgyevo északi határészét tehát Paska, a nyugatit Vecskerek középkori falvak területének egy része teszi ki, déli részét az ismeretlen múltú Biela(Bela)bara puszta alkotja. Klisza puszta helyére vonatkozóan Iványi István sajnos csak közvetve, Vecskerekkel kapcsolatban közöl annyit, hogy utóbbi „Kátytól északkeleti irányban Gyurgyevo felé Klisza pusztától nyugatra" van. 120 Eszerint a Klisza Gyurgyevo középső vagy keleti határrészén keresendő. E keleti határrészén nem találtam pusztanév-adatokat. Engel Pál térképén azonban két olyan település is szerepel, melyek szóba jöhetnek Gyurgyevo-Klisza elődjeként. ÚJFALU/NOVOSZELO A néhány hasonló nevű település közül azonos lehet az Iványi-féle „Novoszelo ///"-mai, melyről azonban csak a 17. század végétől közölt kevés adatot. (Bár szerinte „Bács megyében kb. négy Újfalu volt", az általa ismert „ Újfalu" nevű települések között nem sorolta fel. 121 ) Engel Pál Gyurgyevo keleti részén jelöl egy, a 1 Engel Pál említ egy helyet, melynek mai megfelelőjeként a „Djurdjevo Sajkásgyörgye" meghatározást használta, azonban értékelhető adatot nem közölt.; BCS 61. sorszámmal jelzett egy Szentgyörgy nevű falut, mely a török korban szintén a titeli náhijébe tartozott, és az 1578-as defterbe Gyurgyovce néven vették fel. Ennek helymeghatározásaként „Gardinovci É: Gyurgyovác (OL Kam. térk. 108)" adatot adta meg. ENGEL Pál 2002. (BCS 63. sz.); E települések nevét mai térképeken nem találtam. 116 IVÁNYI István 1909. I. 73-74. 117 ENGEL Pál 2002. (BCS 58. sz.); IVÁNYI István 1907. III. 144. 118 ENGEL Pál 2002. (BCS 63. sz.); IVÁNYI István 1909. II. 158.; Azonos Maleszedice „törökkori szerb elnevezésű" pusztával. Uő 1909. III. 74., 84. 119 IVÁNYI István 1909. II. 4L; Mind a Bielabara, mind a Belabara alakot használja. Uo.; ENGEL Pál 2002. (BCS 63. sz.) 120 IVÁNYI István 1907. III. 144. 121 GYÖRFFY György 1987. 1. 242.
