Bárth János szerk.: Cumania 22. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2006)

V. Sági Norberta: Könyvből gazdálkodni – Félévszázad törekvései a gazdálkodás fejlesztésére (Kecskemét, 1870–1930)

Könyvből gazdálkodni 143 tott tanítói földön 1/4 holdat - a helyi viszonyok figyelembevételével - akként rendezzenek be faiskola gyanánt, hogy rajta és általa a miniszteri utasításhoz csatolt tananyag lehetőleg földolgoztathassék. " 2 A 19. század végére a népiskolák mellett létesített faiskolák, iskolakertek a gazdasági ismeretek legáltalánosabb szemléltető eszközéül szolgáltak. A negyed hold (400 n.öl) a törvény által iskolakertnek megszabott területnagyság volt. A fenti törvénycikk megjelenésekor már működő iskolák esetében és ahol másképp nem tudták megoldani, ott a tanítói földből került ki az iskolakert. A későbbi építésű pusztai iskoláknál erre a célra már külön földterületet jelöltek ki. A városi gyerekek oktatására két belső (városban lévő) faiskola létesítését tervezték, melyekben szakértő kertészek oktattak volna. Hosszas viták után a faiskolák létesítésének gondolatát azonban elvetették, mert nem sikerült olyan területet találni a városban, mely minőségében és az iskolától való távolságában is megfelelt volna. A kecskeméti 17 pusztai iskolánál létesítendő faiskolának már bekerítése és megrigolozása nagy költségeket rótt a városra. Ezért arra ösztönözték a tanítókat, hogy a város készleteiből származó vad facsemetéket kiegészítendő, szedessenek magvakat a tanulókkal is, hiszen a gyerekek gyümölcsöt úgyis esznek és ezek magvait együtt elvethetik a faiskolában. A szükséges kertészeti eszközöket csak mint első felszerelést kellett a pusztai iskoláknak adni, mert mivel a tanító élvezte a faiskola hasznát, és mivel „ügyes ember kezében e haszon nem lekicsinylendő", az eszközök javítása vagy pótlása a tanító kötelessége volt. Ugyancsak a tanító kötelessége volt a kert körülárkolása és bekerítése is. Tankönyvként az ekkor elterjedt Gazdasági Kis Tükör című munkát javasolta a gazdasági tanácsnok, ebből a gyermekek hozzászokhatnak, hogy „könyvből is lehet gazdasági és kertészeti ismereteket elsajátítani". Az iskolai kert művelése tanítási órák keretében folyt. Általában szőlő-gyümölcsöst, kapás növényeket és konyhakertet rendezett be rajta a tanító, ahol bemutatta az adott időszaknak megfelelő szükséges és lehetséges munkálatokat. Őszi tananyag volt például a talaj-előkészítés, vadcsemeték átültetése, szőlővenyige szedése és elvermelése, télen oltási próbákat végeztek fűzfavesszőn és vadcsemetéken, téli metszést gyakoroltak. Tavasszal kiültették az oltványokat, oltást, hajtó szemzést végeztek, kapáltak.

4 A 19. század végén újabb határozat született a gazdasági ismeretek hatékonyabb tanítása érdekében. A fentebb említett 1868. évi 38. törvénycikk 50§-a már kötelezte ugyan azokat a községeket, melyekben a lakosság túlnyomó része gazdál2 BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1914 (2597/895). A községi iskolaszék 1895. január 30-i ülésének jegyzökönyvéből. 3 BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1914 (3274/1896) dátum, keltezés nélkül. 4 BKMÖL IV. 1908.b, 2951/1914 (2597/895).