Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

36 Wicker Erika Használatának ideje éppen ennyire tág keretek között, és hozzávetőlegesen ugyanerre az időszakra határozható meg. Bizonytalan az is, hogy első tulajdonosa hozta-e magával lakóhelyéről, vagy többször cserélt gazdát, míg 1560 után az észak-bácskai Katymárra került. Készítésének idejét az amúgy is tág határok közé datált üreges lunula és korong alakú fülbevalók fentebb részletezett formai és/vagy díszítésbeli egyezései alapján kísérlem meg - legalább hozzávetőlegesen - meghatározni. Alakját tekintve készülhetett volna a 15. század során, főként, ha figyelembe vesszük az ugyancsak filigránkör-hálós és hengerdíszes előlapú, sima hátlapú, hengerdíszes peremű Trgoviste-tabacinai példányt (II. terület), melyet a 15. századra kelteznek. A katymári fulbevalópárt azonban előlapjának díszítése mellett a négyszögletes üvegberakás már az üreges korongos fülbevalókhoz is köti. Ezeket pedig általában a 17. századra vagy éppenséggel annak végére keltezték, amikor a katymári fülbevalók már régen a földben voltak. Figyelembe véve azt a tényt is, hogy más lunula alakú fülbevalókon négyszögletes üvegberakás nincs, a katymári példányokat mintegy összekötő kapocsnak tekinthetjük a csaknem dísztelen lunula alakú, és a gazdagon díszített korong alakú fülbevalók között. így készítési idejüket mindenképpen a 15/16. század fordulója utánra, a 16. század első évtizedeire valószínűsíthetjük. E datálást egyben alátámasztja az a tény, hogy a fülbevalópár 1560 után már készítési helyétől jóval északabbra, Katymárra került. Készítési helye viszonylag könnyen behatárolható, mivel alakjának, díszítésének ismerteit jellegzetességei a II. terület felé mutatnak, ráadásul két legközelebbi urges lunula alakú párhuzamát (Trgoviste-Tabacina, Pec) is a II. területen találták. Igaz, a négyszögletes üvegberakás és a filigránkörháló együttes alkalmazása inkább azokat az üreges korongos fülbevalókat jellemzi, melyek a II. területbeli egyik peci fülbevalópár kivételével mind az Al-Dunától északra (Tomasevac/Tamáslaka, Ada, Makó) kerültek elő. Arról a területről, mely a török hódítás előtt Magyarországhoz tartozott, és ahonnan más üreges korong alakú fülbevalók is ismertek (Bánát, Dubovac/Dunadombó, Glogonj/Galagonyás, Pancevo/Pancsova, stb.). Figyelembe véve azt is, hogy ezek a fülbevalók biztosan vagy nagy valószínűséggel elrejtett kincsleletekből származnak, és évek-évtizedek során összegyűjtött vagyon részét képezték, egykori tulajdonosaikban szintén a II. területről észak felé vándorló családokat sejthetünk. Olyan gazdag famíliákat, akik új (és az elrejtett de újra birtokba nem vett kincsleletek alapján immár végleges) hazájukban is tudták és akarták az aktuális divatot követni, hiszen fülbevalóikat ennek megfelelően flittercsüngőkkel látták el (Glogonj/Galagonyás, Makó, Pancevo/Pancsova, Tomasevac/Tamáslaka). Feltehetően egy ilyen, átmenetileg nehezebb helyzetbe került családtól vásárolták meg az észak-bácskai egykori magyar települések felé az