Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 27 túlmenően hátlapjuk filigránkör-hálós mintáját központi rozetták és a perem mentén fél rozetták tagolják: a Tomasevac/tamáslakainál három, a Pancevo/pancsovainál öt. (A Glogonj/galagonyási és a makói fülbevalók hátlapja is filigránkör-díszes, de pontos mintájukat a leírások nem jelzik. 111 ) Mindez arra utal, hogy ezek a példányok ugyanazon területen (műhelyben?) készülhettek, és ugyanazon, de az előbbitől eltérő időben, feltehetően a III. területen kerültek rájuk az ezüstdróttal rögzített flittercsüngők. Azoknak a különböző típusú, de nem üreges, hanem lapos fülbevalóknak, melyeket eredetileg is sűrű flitter- vagy félholdas csüngőkkel díszítettek, az a jellegzetessége, hogy a csüngőket nagy karikák illesztik a peremhez. Ez az ékszertípus a 17. században a II. területen tűnik fel: lapos félholdas fülbevalókon 112 éppúgy, mint a lapos korong alakúakon. Utóbbiakat képviseli grguri kincslelet egyik fülbevalója, 113 melynek párhuzamai - koncentrikus kör-díszítésű, karikákkal kapcsolódó nagy, áttört flittercsüngős ékszerek - ugyancsak jórészt a II. területről, a 17. századból származnak: egy kruseváci gyűjteményben és a belgrádi Néprajzi Múzeumban őrzött példányok, 114 16-17. századi koszovói fülbevalók, 115 egy Pancevo/ Pancsován előkerült, tűzáródású karikás, öntött, lapos, áttört flittercsüngős 17. századi fülbevaló 116 és a Glogonj/galagonyási öv (diadém?) téglalap-díszei. 117 Az ismertetett üreges korong alakú fülbevalók flitterlemezkéi az eredetileg is csüngős, lapos testű fülbevalókéval ellentétben mindig díszítetlenek, egyenetlen alakúak és nem áttörtek. Feltehetően helyi munkák, azon a területen készülhettek, mely az Al-Dunától északra esik. Ezt igazolhatja egyfelől, hogy az egymáshoz igen hasonló, díszítetlen flittercsüngők alakja, kiképzése, felerősítése élesen elüt az adott fülbevaló kiképzésének technikájától. 118 Másrészt feltűnő, hogy hasonló, egyszerű kivitelű flittercsüngős egyéb ékszerek szintén a III. területen kerültek elő. A ritopeki 17. századi öv (diadém?) csepp alakú fiitterei 119 és az egyik, a 18. századra datált Dubovac/dunadombói diadém lemezkéi 120 például megegyeznek a 111 GERELYES Ibolya 1994. 45.. 112 Pl. egy, a keceli honfoglalás kori fülbevalóhoz igen hasonló testű példány Koszovóból a 17. századból: a lapos, granulált félhold peremére erősített, többek között a battonyai fejdísz félhold-korongjaival megegyező, sűrű csüngődíszü példány. RADOJKOVIC, Bojana 1969. 173. kép. 113 Körzáródású nagy karikás, előoldalán filigrándrótos koncentrikus körökből álló díszítés, a peremére erősített karikákról nagyméretű, szépen munkált, áttört lemezfiitterek csüngnek le. Aranyozott ezüst. IVANIC, Branka 1995. 295. 3 kép. (A szövegben 2. kép szerepel, ez téves - WE.) 114 IVANIC, Branka 1995. 295. 1.5 IVANIC, Branka 1995. 295. és 5-6. j.; RADOJKOVlC, Bojana 1969. 185-186. és 189. képek; A koszovói karikacsatlakozásos nagy, áttört csüngők négyzetes testű korabeli fülbevalókon is gyakoriak: Uo. 190-193. képek.; Ez a fajta csüngő-felerősítési mód még a 18. században is jellemzi a főként közép-szerbiai és koszovói fülbevalókat: Uo. 197-200. kép. 1.6 RADOJKOVIC, Bojana 1969. 187. kép. 117 GERELYES Ibolya 1994. 24/c kép. 118 Bizonnyal megválaszolná ezt a kérdést a fülbevalók és csüngőik anyagvizsgálata - ennek elvégzésére azonban jelenleg nincs módom. 119 BIRTASEVIC, Marija 1957. 53. 1. kép kép 3.; GERELYES Ibolya 1994. 46. 120 BIRTASEVIC, Marija 1961. III. t.
