Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

26 Wicker Erika AZ ÜREGES KORONG ALAKÚ FÜLBEVALÓK FLITTERCSÜNGŐI Bár a csüngőkkel gazdagon díszített ékszerek általános jellemzői sok évszázad balkáni divatjának, az üreges korongos fülbevalók eredetileg nem flittercsüngővel készültek. Ezt két dolog igazolja. Egyrészt a flittercsüngök alakjának egyenetlensége, mely elüt a fülbevalók míves kidolgozásától, és a fiitterek ezüstdróttal való, meglehetősen kezdetleges felerősítési módja. Másrészt a különböző helyekről előkerült, de azonos peremdíszű fülbevalók nem mindegyikét díszítették flittercsüngőkkel. Minden arra mutat, hogy néhány, az Al-Dunától északra előkerült fülbevalóra (III. terület: Glogonj/Galagonyás, Tomasevac/Tamáslaka, Pancevo/Pancsova; IV. terület: Makó) is csak használatuk későbbi szakaszában, utólagosan kerültek rá a feltehetően az aktuális divatnak megfelelő csüngők. A Tomasevac/tamáslakai ékszer utólagos átalakítása a legkidolgozottabb. A gömbdíszes, fíligrángúlás peremre a nagyjából egyforma, csepp alakú flittercsüngőket egyenként kis ezüstdrót-karikákkal erősítették fel - e felerősítési mód oka az is lehet, hogy a Tomasevac/tamáslakai fülbevalók peremén nem voltak hengerek -, bár a drótkarikák kidolgozása némileg elnagyolt. A flittercsüngőkből néhány hiányzik ugyan, de az a tény, hogy nem deformáltak, nem töredezettek, a fülbevaló viszonylag rövid tényleges használatára utalhat. A gömb- és hengerdíszes peremű Pancevo/pancsovai fülbevalón ma már nincsenek flittercsüngök. Ugyanakkor a képen jól látszik a peremhengereken átfűzött néhány, ezüstdrótból kialakított karika, ami eredetileg szintén lemezkéket erősíthetett a fülbevalóhoz, a Tomasevac/tamáslakaival egyező módon. Az, hogy a flittercsüngök részben már a használatkor elvesztek, esetleg valami okból levették őket vagy éppen megtalálásukkor tűntek el, ma már nem tudható. A Glogonj/galagonyási és a makói fülbevalók flittercsüngőinek felerősítése a katymáriéval azonos: a fémlemezkéket a hengereken áthúzott hurokszerűen csavart ezüstdróttal rögzítették. A Glogonj/galagonyási fülbevaló két flittercsüngő-sorát gondosan megtervezték: a felső sorban kisebb méretű, oválisforma, az alsó sorba feltűnően nagy, ívelt oldalú, lekerekített sarkú, téglalap alakú lemezeket vágtak. Mindkét sor hiányos, s a felső sor néhány törött flittercsüngője hosszabb használatot jelezhet. A három példány közül a makói kidolgozására fordították a legkevesebb gondot: az ezüstdrót túlságosan feltűnő, a hurkok pedig szükségtelenül és zavaróan nagyok. A nagyméretű, lefelé bővülő, alul egyenesre vágott flittercsüngök nem egyformák, részben hiányosak. Köztük egészen kicsi, alul egyenesen vagy ferdén vágott lemezkék is vannak, melyek mérete is különböző. A négy, utólag flittercsüngőkkel ellátott ékszer érdekessége az is, hogy egymáshoz nagyon hasonlítanak: a makói és a Tomasevac/tamáslakai példányok középen négyzetes foglalatú üveggel díszítettek; a makói és Glogonj/galagonyási fülbevalók pereme hengerdíszes, míg a Pancevo/pancsovai és Tomasevac/tamáslakai ékszereké filigrángúlás-gömbdíszes. Ráadásul utóbbiak felső részén, a karika alatti kör alakú kivágásában a peremdíszekhez hasonló gömbdíszes gúlák is ülnek, ezen