Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Bárth Dániel: Statuta Generalia (1738) – Vallásosság és mindennapi élet Patachich Gábor kalocsai érsek általános rendelkezéseinek tükrében
148 Barth Dániel egyházmegye papsága számára először 1719-ben, majd később többször újra kiadott rendelkezésgyűjtemény. 38 Több, kéziratban maradt zsinati és kisebb, speciális egyházi fórumokon hozott határozatcsokor 39 után az erdélyi egyházmegye számára 1822-ben jelent meg nyomtatásban egy hányatott sorsú, ám rendkívül alapos és nagyszabású szabályzat. 40 A XVIII. században szórványosan megjelent egyházmegyei rendelkezésgyűjtemények közül tömörségével, összeszedettségével és „életszagúságával" kiemelkedik a kalocsai Statuta Generállá. A Patachich által összeállított szabályzat nyilvánvalóan rendelkezik előképekkel, mintákkal, ám ezek pontos kimutatása nem könnyű feladat. Természetes, hogy az előkerült kérdéskörök számos esetben közvetve a tridenti zsinat kánonjaira vezethetők vissza. Ezzel összefüggésben korántsem elhanyagolható előképet jelentenek a Tridentinum hazai befogadásának legfontosabb állomásait jelentő szinódusok rendelettárai. 41 Ezek sorában általában az 1579-ben tartott szombathelyi, valamint a Forgách Ferenc-féle 1611. évi és a Pázmány által elnökölt 1629-30. évi nagyhatású nagyszombati zsinatokat szokás kiemelni. 42 Emellett más egyházmegyék hasonló, esetenként máig kiadatlan gyűjteményei is inspirálhatták az érseket. 4 Nyilván nem véletlen, hogy több egyértelmű párhuzam fedezhető fel a váci egyházmegye 1675-ben tartott garamszentbenedeki zsinatán született határozatok és a kalocsai statútumok között. 44 Nagy valószínűséggel a XVII. században kiadott, népszerű Manuale parochorum is hatással lehetett a rendelkezések összeállítójára. 45 38 Munkánkhoz Althann Frigyes Mihály váci püspök (1718-1734) Instructio-jának 1724. évi kiadását használtuk: Instructio 1724. A püspök életére és ilyen irányú törekvéseire: NAGY J. Győző - KLEKNER Tibor 1941. 1980. 39 Ezek egy részét elsőként Veszély Károly (VESZÉLY Károly 1860), majd azóta többen újra kiadták, átfogó elemzésük azonban még várat magára. Teljeskörű összegyűjtésüknek nehézségét jelzi, hogy bizonyos erdélyi egyházmegyei határozatok például korántsem Gyulafehérváron, hanem Kalocsán kerültek elő. - KÉL I. 1. a. Synodus. Synodus Dioecesana Trasilvaniensis (1744); Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár. Ms 604. Constitutiones Dioecesis Transylvaniensis. 40 Statuta 1822. A Szepesy Ignác erdélyi püspök nevéhez kötődő rendelkezések valódi érvényességéhez: HERMANN Egyed 1936. 41 A Tridentinum hazai meggyökereződésének elhúzódó folyamatáról: VANYÓ Tihamér 1933. XVI-XXXIL, 157. Általában a katolikus megújhodás magyarországi megkésettségéről: CSÓKA Lajos 1940. 230. 42 A szombathelyi zsinat körülményeinek részletes elemzését adja: KOLTAI András 1995. Pázmány zsinatainak tágabb kontextusban történő bemutatására mindmáig a legalapvetőbb: FRAKNÓI Vilmos 1968-1972. 43 Talán nem véletlen, hogy a Statuta Generalia jelenlegi őrzőhelyével egyazon csomóban maradt fönn egy, a zágrábi egyházmegyéből származó, 20 oldalas Methodus Visitationis, amely tárgyánál fogva jó néhány esetben hatást gyakorolhatott a szabályzatot készítő érsekre. A dokumentum elkészítése Barkovich zágrábi püspök nevéhez köthető, aki egyébként 1687-ben reformzsinatot (vö. SZVORÉNYI, Michael 1807. 279-281.) is tartott egyházmegyéjében. - KÉL I. La. Visitatio Canonica. (Egy korábbi rendezésből származó oldalszámozás alapján: 146-166. p.) 44 Vö. RAJZ Mihály 1943; MEZŐSI Károly 1939. 37-19. 45 MP 1675. A népszerű plébánosi kézikönyv, amely már megjelenése előtt évtizedekkel, 1651-ben megkapta Bécsben a nyomtatási engedélyt, alapvetően három részre tagolódik. Az első nagy fejezet a plébánosok életvitelére, erkölcseire, üdvös tulajdonságaira irányul, a második a szentségek körüli teendőket tárgyalja nagy részletességgel, a harmadik rész pedig az egyéb pasztorációs feladatokkal (szentbeszéd, katekizmus, tanítás, társulatok, hívekkel való törődés) kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik.