Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
34 Wicker Erika díszített fülbevaló előlapján 143 és a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, ismeretlen lelőhelyű (III. vagy IV. terület) melltűin, 144 mely a tomseváci példány analógiája. A filigránkör-háló tehát először a II. területen jelenik meg már a 15 század folyamán, s ezt követően teljesen általános díszítőmotívuma lesz az itteni üreges fülbevalóknak és egyéb ékszereknek éppúgy, mint azoknak, melyeket innen északabbra (III. és IV. terület) találtak. A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR PEREMÉNEK HENGERDÍSZEI Az általában sima peremű lunula alakú fülbevalók közül egyetlen I. területbeli (Gorno Orizari) és több, a II. területről származó példány (Manasija, Prokuplje, Trgoviste-Tabacina) peremére a katymárihoz hasonlóan kis hengereket forrasztottak. E fülbevalók készítése a 14. században kezdődik, ezt követően még a 17. században is használatban voltak. Az inkább igen díszes peremű, korong alakú fülbevalók közül hengerek és azokon ülő gömbök díszítik a II. területbeli egyik Novo brdoi pár, továbbá a III. területről előkerült Dubovac/dunadombói és Pancevo/pancsovai fülbevalók peremét. A katymárihoz hasonló egyszerű hengerek vannak a Glogonj/galagonyási (III. terület) és a makói (IV. terület) korongos fülbevalók peremén. A katymári fülbevaló peremére forrasztott, filigrándrótból kialakított kis hengerek alkalmazásának kezdete mind az üreges lunulas, mind az üreges korongos fulbevalótípus esetében elsősorban a 16. századi II. terület felé mutat. A KATYMÁRI FÜLBEVALÓPÁR UTÓLAGOSAN FELERŐSÍTETT FLITTERCSÜNGŐI A katymári fulbevalópár peremére erősített hengereken átvezetett drótszállal lapos, csepp alakú, részben esetleg eredetileg is hiányos 145 csüngőlemezkéket erősítettek fel. Mind a lemezkék állapota, mind a felerősítés módja élesen elüt az egyébként szépen kidolgozott fulbevalópár megmunkálásának színvonalától. Azaz arra utal, hogy a flittercsüngők utólag kerültek a fülbevalóra. Ezt megerősíti, hogy a hasonló peremkiképzésű üreges lunula alakú fülbevalókon soha nincs flittercsüngő. Ez alól részben kivétel az alakjában és díszítésében is a katymárihoz hasonló peci példány (II. terület), melynek peremére erősített karikák közül néhányból - nem flittercsüngők, hanem - kis spirálok csüggnek le. A katymári flittercsüngők alakja és hevenyészett felerősítési módja arra utal, hogy ugyanakkor (a II. területről északra történt vándorlás során) és ugyanott (az Al-Duna táján) kerültek rá az ezüstlemezkék, amikor az üreges korong alakú fülbevalókra (Glogonj/Galagonyás, BIRTASEVIC, Marija 1968. 11. kép. GERELYES Ibolya 1994. 46., 69.; 26. kép. Mint fentebb már említettem, nem állapítható meg pontosan, hogy egyes flitterlemezkéket eredetileg is jóval kisebbre, alul ferdén vagy egyenesen vágottan erősítettek-e fel, vagy anyaghiány miatt voltak-e hiányosak. Esetleg az általában egyforma, csepp alakú lemezkékből vágtak-e le egy-egy kis darabot a használat későbbi fázisában, azokat a családi szükségleteknek megfelelően, fizetőeszközként használva.
