Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 25 az e típusú fülbevalók többségéét. Tisztán filigránkör-hálós a két peci példány (II. terület, egyikük a perem belső mintáját illetően is nagyon hasonlít az ugyanezen területhez tartozó Trgoviste-tabacinai üreges lunula alakú fülbevalóra). A filigránkör-hálót nagyobb körök törhetik meg (II. terület: Novo Brdo), de gyakoribb a filigránkör-hálóba komponált középső rozettás, és mellette ill a peremnél három vagy kétszer három félrozettás (III. terület: Dubovac/Dunadombó; Tomasevac/ Tamáslaka; IV. terület: Ada) illetve öt félrozettás (III. terület: Pancevo/Pancova) filigrándrót-díszítés. A többi fülbevaló esetében a leírás utal arra, hogy e példányok hátoldala is filigrános díszítésű, de annak pontos mintáját nem jelzi (II. terület: Grgur; III. terület: Glogonj/Galagonyás, Ismeretlen lelőhely; IV. terület: Makó). A katymári lunula alakú fülbevaló jellegzetes dísze, az előlapjának közepén, magas, tokos, négyzetes foglalatban ülő üvegberakás néhány korongos fülbevalón is megjelenik oly módon, hogy a központi félgömb helyét foglalja el. Egy-egy példány képviseli a II. (Pec) és a III. területet (Tomasevac/Tamáslaka), a IV. területen előkerült fülbevalókon azonban gyakoribb motívum (Ada, Makó és az üreges lunula alakú katymári fülbevaló). E díszítés előképének - vagy éppenséggel utánzásának - tekinthetők a 17. századra datált grguri fülbevalók, melyeknél a központi félgömb igen hangsúlyos négyzetes keretelést kapott. AZ ÜREGES KORONG ALAKÚ FÜLBEVALÓK PEREMDÍSZÍTÉSE A fülbevalók peremei általában díszítettek. Sima peremű csak grguri (II. terület) és talán az ismeretlen lelőhelyü fülbevalópár

110 (III. terület) volt. Néhány II. területi fülbevaló peremére apró gömböket forrasztottak (Grgur, Pec). Végükön gömbös, tömör gúlák díszítették a korai grborezi-i (BIH) és a bánáti (III. terület) fülbevalópárt. Néhány példány peremén filigrándrótból hajlított, áttört gúlák és karikák váltakoznak, melyek végén gömb ül. Ez a díszítés ritka a II. területen (Pec), és inkább a III. területi és az ettől északra előkerült példányokat (Tomasevac/Tamáslaka, Veliko Gradiste, Ada) jellemzik A hengerdíszes perem - ahogy arra fentebb már utaltam, - a lunula alakú fülbevalók némelyikén is megjelenik. Az üreges korongos fülbevalók közül hengerek és gömbök váltakoznak a Gorno orizari-i (I. terület) függőpár peremén, és gömbdíszes hengereket forrasztottak a Novo brdoi (II. terület) és néhány III. területi példány peremére (Dubovac/Dunadombó, Pancevo/Pancsova). Az Al-Dunától északra került elő az a két fülbevaló, melyek peremét ritkásan elhelyezett hengerek díszítik (III. terület: Glogonj/Galagonyás; IV. terület: Makó). Ez a hengerkiképzés és a hengerekre utólag ezüstdróttal erősített flittercsüngők megegyeznek a katymári fülbevalópár peremdíszítésével. Csak Branka Ivanic leírásából ismerem: szerinte a díszítése hasonló volt a grguri ftilbevalópárokhoz, bár a peremdíszítésre nem tér ki. Tekintve, hogy a peci és Dubovac/dunadombói példányokat is analógiaként említi, megállapításai erősen kétségesek. IVANIC, Branka 1995. 295.