Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)

Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár

A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 23 háló tölti ki. A szabálytalan csepp alakú, vékony ezüstdróttal felerősített flittercsüngők egy része hiányzik. A hátlap és korongtest ívelt kivágásának díszítése egészen vagy nagyrészt megegyezik a dubovaci és Pancevoi példányokkal. Átm.: 5 cm. 17. század.

102 (VIII. tábla 42.) 43. Veliko Gradiste, szórvány (III. terület): Üreges korong alakú, ismeretlen karikazáródású, felső részén nem kimetszett, de bordával ívelt kimetszést imitáló, gömbgúladíszes, ezüst fülbevaló. Előlapjának közepén virágdíszes félgömb, az ebből kiinduló hét küllő által képzett hat mezőben hasonló díszítés. A henger filigrándrótos gúladíszeinek végén egy-egy kis gömb. Karikája hiányzik. Átm.: 5x4,5 cm. 17. század.

103 (VII. tábla 43.) AZ ÜREGES KORONGOS FÜLBEVALÓK ELŐKERÜLÉSI KÖRÜLMÉNYEI A 13. századinak meghatározott Grborezi-i (BIH) fülbevalón kívül nincs tudomásom jelenleg olyan üreges korongos fülbevalóról, mely biztosan sírból származna. Ez a forma eddig kizárólag kincsleletben (II. terület: Grgur, Pec; IV. terület: Ada), a leletkörülmények és/vagy egyéb kisérőleletek miatt feltételezhetően kincsleletben (III. terület: Dubovac/Dunadombó, Glogonj/Galagonyás, Tomasevac/Tamáslaka; IV. terület: Makó) vagy szórványként (I. terület: Gorno Orizari; II. terület: Novo Brdo; III. terület: Bánát, Ismeretlen lelőhely, Pancevo/Pancsova, Veliko Gradiste) került elő. AZ ÜREGES KORONG ALAKÚ FÜLBEVALÓK FORMAI VÁLTOZATAI Bár korong alakúnak nevezik őket, alakjuk nem teljesen kör. Utóbbira csak a bizonytalanul az üreges korongos fülbevalókhoz csatolható Gomo orizari-i fülbevalópár a példa, melyen a kör alakot egy félholdon álló madáralak feje zárja (I. terület). A többi fülbevaló felső része, a karika alatt valamilyen módon kivágott. E kivágás egyetlen esetben háromszög alakú (III. terület: Novo Brdo). Gyakrabban fordul elő a legkorábbi ide tartozó fülbevalót (BIH: Grborezi) jellemző egyenes záródású felső karikaív (II. terület: Pec; III. terület: Glogonj/Galagonyás; IV. terület: Makó). Az üreges korongos fülbevalók többségének azonban az a jellegzetessége, hogy karika alatti részük ívelten kivágott (II. terület: Pec, Grgur; III. terület: Bánát, Ismeretlen lelőhely).

104 Csak az ezektől északabbra előkerült fülbevalókat jellemzi, hogy az ívelten kivágott karikaívet filigrándrótból kialakított, áttört kúp díszíti (III. terület: Dubovac/Dunadombó, Pancevo/Pancsova, Tomasevac/ Tamáslaka, Veliko Gradiste; IV. terület: Ada). Egyes vélemények szerint a fülbeKÖVÉR Béla 1897. 246-248.; XII. t la-lb.; GERELYES Ibolya 1994. 46.; 16. ábra; A fulbevalópár pontos méreteit, datálását egyik leírás sem tartalmazza.; Tomaáevacról 1960-ban a Növi Sadi múzeumba került egy fülbevaló. BIRTASEVIC, Marija 35. j., 48.; Nincs jelenleg információm e tárgy pontos képéről, leletkörülményeiről és arról sem, kapcsolatba hozható-e az. ún. tomasevaci kincslelettel. RADOJKOVIC, Bojana 1969. 337., 355. és 180. kép. Egyes példányait lakat alakú fülbevalónak is nevezik. IVANIC, Branka 1995. 295.