Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika: A Katymár-Téglagyári hódoltság kori fülbevalópár
A Katymár-téglagyári hódoltság kori fülbevalópár 19 kereskedőháza volt Novo Brdoban a 15. század 30-as éveiben, a 14 kézműves között 8 aranyművest említ, négyet a városban, négyet pedig a város környékén. " E műhelyek utódai a következő században áttérnek az általánosan divattá váló, korong alakú fülbevalók készítésére. ÜREGES KORONG ALAKÚ FÜLBEVALÓK Ahogy a félholdas, úgy a korongos fülbevalók alakja is régebbi múltra tekint vissza. Kövér Béla 1897-ben a Tomasevac/tamáslakai fölbevalók analógiájaként csak a 9-14. századi oroszországi ún. költi típusú fülbevalókat említette. 84 A költik formája - és gyakran karikájuk szerkezete is - valóban hasonlatos a délvidéki korongos fülbevalókéhoz, de díszítésük eltérő és olykor zománcozottak. 85 Kövér Béla felismerte, hogy a tomaseváci fülbevalót legalább kétszáz év választja el a legkésőbbi koltiktól, „ ...és azért nem is kívánjuk állítani, hogy a tomaseváczi idom az orosz idomok közvetlen származéka. Lehet, hogy az idomot a bolgárok régi ötvösségében is megleljük, [...] melyet ugyanonnan tanulhattak, a honnan vették a kiewi és novgorodi ötvösök, a per sa vagy byzanczi körből. " 86 Az ismert üreges korongos fülbevalók száma nem éri el a lunula alakúakét: 15 lelőhelyről 30 példány került elő belőlük. A Gorno orizari-i (I. terület), díszítésében egyébként is kirívó, 14. századi és az ennél is korábbi Grborezi-i (BIH) kivételével kisebb részt a II. területről (Grgur, Krusevac környéke, Novo Brdo, Pec), de főként III. területről (Bánát, Dubovac/Dunadombó, Glogonj/Galagonyás, Pancevo/Pancsova, Tomasevac/Tamáslaka, Veliko Gradiste, Ismeretlen lelőhely) származnak. Ettől északabbra (IV. terület) csak az adai kincslelet fülbevalói és a makói példány került elő (2. térkép). 27. Ada, kincsleletből (IV. terület): Üreges korong alakú, körzáródású karikás, felső részén ívelten kivágott, a kivágásban gúlaszerű filigrándrót-díszítésű, gömbgúladíszes peremű ezüst fülbevalópár. Előlapjának közepén magas, tokos foglalatban négyzetes üvegberakás volt, kiesett. A középről küllőszerűen kiinduló, kis hengerekből álló nyolc pánt hét mezőre osztja, melyek közepén kiemelkedő, filigrános gúla-rozetták vannak. Hátlapjának közepén filigrános rozetta, kétoldalt és alul valamint ezekkel egy vonalban, a peremnél egy-egy fél rozetta, a hátlap többi része filigránkör-hálós. Atm.: 6,5 cm. 16-17. század. 87 (IV. tábla 27.) BOGOSAVLJEVIC, Dragan 1986. 236. A fordítást Dujmov Milánnak köszönöm. KÖVÉR Béla 1897. 249. BENDA, Klement é. n. 85-86. kép. A fülbevalókat a 12-13. századra datálja. KÖVÉR Béla 1897. 250. Hivatkozik Kondakovra, aki „persa mintákból" származtatta a koltikat. Uo. A fülbevaló hátlapjának fotója: VASTAG János 2005. 10.; Újságcikk: Zagonetni nakit iz Ade. Vjesnik u Srijedu 1967. 19. sz.6.
