Bárth János szerk.: Cumania 21. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2005)
Wicker Erika–Knipl István: Középkori falvak a császártöltési határban
102 Wicker Erika - Knipl István A TÖLTÉS A Kétvölgy Császártöltés felé eső völgye a szamárvölgyi út egyenes folytatása, melyhez az 1. katonai felmérés szerint még 1743-ban is egy félköríves, a mai Zsombékos (egykori Császár-tó?) és a Vörös mocsár között átvezető, magas töltés csatlakozott (2. térkép). Véleményünk szerint ez az a töltés, melyről a falu a nevét kapta (2. kép). Bánáti Miklós - források és egyéb bizonyítékok közlése nélkül - még úgy vélte, hogy „ a töltés a mai Bajcsy utca végén " 47 kapcsolódott a magasparthoz, tehát kb. 1,5 km-rel északabbra a Zsombékos és a Vörös mocsár találkozásától. Úgy gondolta, hogy „ az a bizonyos 'töltés ', mely a Szamárvölgy betelepítését volt hivatva szolgálni, már az 1730-as évek első felében készült el a néhai Császár-tó közelében, a Szamárvölgy torkolatánál. A két szó összekapcsolásából született meg a táj és később a község neve. " 48 Utolsó mondatával természetesen egyetértünk. Vitatjuk azonban azt, hogy a Császár-tó a Szamárvölgy torkolatánál feküdt volna, hiszen utóbbi a faluközponti buszmegálló helyén volt; szemben vele a Vörös mocsár összefüggő, nagy tömbje helyezkedett el, s a környéken Császár-tóként meghatározható egyetlen hely ahogy erről fentebb már szóltunk, - ettől legalább 4 km-re, a Hajósi pincéktől Hajós felé vezető út jobb oldalán volt. Vitatjuk azt is, hogy a töltésre a Szamárvölgy betelepítése miatt volt szükség. Maga a Szamárvölgy ugyanis sohasem települt be, csak annak északnyugati felső negyede, a mai Császártöltés területe. Nem értünk egyet azzal sem, hogy a töltést az 1730-as években építették volna. Úgy véljük, évezredek óta használt útszakaszról van szó, melynek megújítására, javítására folyamatosan szükség volt. Megkockáztatjuk azt is, hogy a Kétvölgy kúpszerű dombjának kialakulása e töltés megépítésével van összefüggésben: a két levezető út által határolt kiemelkedésből kitermelt lösz ugyanis megfelelő minőségű töltésalapot jelentett. Ebből következik, hogy a két völgy által zárt, különleges formájú, kúpos kiemelkedés alakja mesterséges képződmény: a löszkitermelés eredménye lehet (3. kép). A közelmúltbeli régészeti geológiai fúrások e feltételezésünket nem cáfolták. 49 A régi töltésnek még egy helyéről tud a hagyomány. 1865-ben a község elöljárói úgy tudták, hogy a falu északi végénél, a későbbi téglagyárnál, a magaspart aljában voltak a „Kiss tói szőlők it vagyon a második tó, melynek fülibe vannak a szőlők, ezen szőlők aljában vagyon azon töltés csinálva, a honnand a falu nevezetét vette. " 50 Annak sehol sem találtuk eddig nyomát, hogy ezen a részen, kb. 4 km-re az egykori tó és a Vörös mocsár találkozásától egy másik töltés is átvezetett volna az Őrjeg mocsarain. BÁNÁTI Miklós é. n. 39. BÁNÁTI Miklós 1981. 182. Ld. Sümegi Pál: Császártöltés-Hajós, Kétvölgyben végzett régészeti geológiai feltárás eredményei című összefoglalóját ugyanebben a kötetben. Hoffmann Lajos jegyző és Koch Vintze „heletes" bíró közlése, 1865. In: PESTY Frigyes 1984. 75.
