Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)
Bereznai Zsuzsanna: Levesek, mártások és főzelékek az alföldi sváb paraszti és polgári konyhán
304 BEREZNAI ZSUZSANNA elkészíthető meleg vacsorát főztek: egy tartalmas levest vagy egy könnyebb leves mellé főzött tésztaételt. Hajóson a parasztasszonyok nyáridőben már hajnalban előkészítették az esti főzéshez valókat: a babot beáztatták, így kevesebb idő kellett a főzéshez. Az is előfordult, hogy az asszony a babot magával vitte, ki a szőlőbe, ott egy kevés vízzel feltette főni, s azt vitte haza a gyerekeknek. Nyáron, ha nagy volt a hőség, akkor nem esett jól, nem csúszott a száraz étel délre, akkor előfordult, hogy kinn főzték meg a meleg ételt délre. Volt, aki a háromlábú vaslábast vitte ki, mások két téglára egy sparheltlapot tettek, fával tüzeltek alatta, s így főzték meg a paprikás krumplit. Nagy dologidőben, például aratáskor, ha a nagymama otthon volt, ő főzött az aratóknak, s az ebédet kivitték a határba. Ekkor aratási bableves {Schnittrbauna) vagy aratási krumplileves (Schnittr-Krampiaraknepfla) volt az ebéd, mellé fánkot vagy más sült tésztát adtak. Az aratási bableves sűrűbb volt, mint a hétköznapi, de nem tettek bele húst. Ceglédbercelen a XX. század első felében az volt a szokás, hogy a háziaszszony, legtöbbször az idős nagymama, megfőzte délre az ebédet, s kosárban kivitte az akár hat kilométerre fekvő mezőre is, ahol a család tagjai dolgoztak. Garán a nagyobb munkák alkalmával az ebédet kivitték a mezőre, de kisebb munkák után este a vacsora volt a kétfogásos főtt étel. Doroszlón, míg kézzel arattak, volt aki a móvában (kalákában) dolgozó családtagjainak bablevest meg nagyfánkot vitt ki ebédre. Főtt ebédet csak a cséplőgépen dolgozó munkásoknak vittek rendszeresen a családtagjaik. Az első fogás valamilyen leves volt. A második fogás pedig valamilyen hús étek: pecsenye, rántott hús, fasírozott hús főzelékkel, mártással vagy salátával. Akik részre arattak, azok a saját kosztjukon voltak. Napközben jól kiéheztek, és ha hazaértek, akkor ritkán volt leves vacsorára. Egész nap nem ettünk főttet, és akkor vacsorára valamilyen főzelék volt, hússal - emlékezik Mosinéné Palcser Anna (1924). 39 Mezőberényben ha a parasztok a tanyától nem messze dolgoztak a nyáron, akkor kosárban csülkös bablevest és kalácsot vagy buktát vittek ki nekik. Estére tavasszal a disznó füstölt állát, a hasaljaszalonnát megsütötték, s vaslábasban öntött salátát adtak hozzá. A füstölt áll és szalonna kisütött zsírjába karikára vágott krumplit tettek, s azt fedő alatt megdinsztelték. Ugyanebből a zsírból kivettek egy kicsit, tettek bele szeletekre vágott fokhagymát - a forró zsírban megfuttatták, majd vizet, cukrot s ecetet tettek hozzá, ebben a negyedekre vágott fejes salátát megforgatták, de nem főzték. A béreseknek estére egyféle ételt főztek: főleg tésztát. KOVÁCS Endre 2004 43. KOVÁCS Endre 2004 45.
