Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Merk Zsuzsa–Rapcsányi László: Megkésett emlékezés

MEGKÉSETT EMLÉKEZÉS 267 A már említett újságcikk közli továbbá, hogy „Amint Jánoshalmáról értesült lapunk, a mű már teljesen készen van, és elbírálás végett a kiadónál fekszik. Miután szakemberek véleménye szerint a tudományos követelményeknek teljes mértékben megfelel, megjelenésére a közeljövőben számíthatunk."

37 A bajai újságokban ezt követően egyetlen híradás jelenik meg a Baja-monográfiáról, miszerint „Megindult az adatgyűjtés hatalmas munkája" - írják a Független Magyarságban 1933. szeptember 10-én.

38 A korábbi, júliusban íródott újságcikkben már teljesen kész műről szóltak, ezért meglepő, hogy szeptemberben a meginduló adatgyűjtésről tudósítanak. Mi történhetett? Nagyon valószínű, hogy a polgármester már idézett elvárásai alapján ekkor íródott a monográfia második és harmadik fejezete. A megjelenésről tudósító első újságcikk 1933 júliusa és megjelenés, 1934 májusa között igen rövid idő telt el. Feltételezhetjük, hogy Rapp Jakab a Baja-történet egy részével - az első fejezettel - már kész lehetett, s ezt erősíti az előszó is: „Amikor megírtam Jánoshalma történetét, kutatásaim közben Baja város régi okmánytárából egyes adatok kerültek kezeim közé. Idővel bővült ez az anyag és messzi múltnak oly sok érdekes mozzanata tárult elém, hogy különös vonzalommal hozzáfogtam feldolgozásához. így jött létre ez a munka. Saját kezdeményezésem ösztönzött erre. S ahogy belemerültem a tárgy fejtegetésébe, mindig több és több kedv késztetett erre. Egy, a történelemben jártas szakember látva buzgóságomat, csodálkozva említette, hogy hogyan lehet Baja históriájáért lelkesedni, amikor ott alig történik valami..."

39 A Baja és Bács-Bodrog vármegye községei с monográfia szerkezete is azt bizonyítja, hogy két lépcsőben írták, vagyis a kiadóhivatal elfogadhatta a Rapp Jakab által már megírt első fejezetet, egy kronologikus várostörténetet, melyet legfeljebb csak kiegészített. Ezt követően a polgármester - korábban már említett elvárásainak megfelelően rohamtempóban íródott a többi, s ennek következménye az, hogy a kötet nem éppen könnyen kezelhető. A második rész tematikus, itt kapott helyet a földrajzi környezet leírása mellett az egyházak, iskolák, hitelintézetek, kulturális élet stb. története. A harmadik rész szubjektív Baja-Bácska életérzés, mely anekdotázó, kis novellák sora. A Baja-monográfia előszavában említett személyek - kiknek köszönetet mond Rapcsányi Jakab - már mind halottak. A megkeresett családtagok egyike sem talált a családi levéltárakban levelet, mely azt bizonyította volna, hogy kapcsolatban Bajai Újság, 1933. július 18. Megjelent a Felső-Bácska c. lapban két cikk is 1934-ben. Az egyik, mely Ferenc császár 1807-ben történt bajai látogatását közli „dr. Rapcsányi Jakab most megjelent monográfiájából", 1934. május 15-én. „Dr. Rapcsányi Jakab jánoshalmi községi orvos Baja történetének kutatása közben az aradi vértanúkra vonatkozóan egy igen érdekes levélre bukkant". Felső-Bácska, 1934. október 3., 5. RAPCSÁNYI Jakab, 1934. 3.