Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 25 Jóval problémásabb Istor, melyet elterjedt nézet szerint Vastorok - Vastorok Ostorak településsel azonosítanak, és Magyarkanizsa Ny-i részére tesznek,

92 más vélemények szerint a mai Érsekcsanádtól DNy-ra fekvő Izérrel azonos.

93 Tekintve, hogy mindkettő, de különösen az utóbbi hely eléggé kiesik az 1598-as szerződések rác településtömbjéből, inkább arra hajlok, hogy a rác Istor a középkori Eszter Esztör településsel azonos, mely a mai Katymár É-i részén, a rác Borsod, Kis Patalom, Kachmar és Madaras között feküdt. Nagy Georicz és Györgyn nevében a György névalak változatai szerepelnek. Utóbbi a Szabadkától DNy-ra, Bajmoktól K-re fekvő mai Durdinnal azonos.

94 Nagy Georicz neve az 1598-as szerződésen kívül ilyen formában máshol nem szerepel, így azon észak-bácskai Szentgyörgy települések jöhetnek számításba, melyek az 1520-22. évi dézsmalajsíromban is szerepelnek, és a hódoltság korban is lakottak voltak.

95 Mivel a mai Bácsszentgyörgy területét a 17. század közepén Kis és Nagy Gyurityinak (Nagy Georicz!), Velki és Mali Gyuriczinak is nevezték,

96 ennek környékére teszem Nagy Georicz rác falut.

97 Defteradatai egyelőre ismeretlenek: feltehetően a török írnokok nem ilyen néven, hanem bizonyára a György egy másképp elferdített változatával jelölték. Kis és Nagy Patalom nevében könnyű felismerni a középkori magyar Pathalaszentpéter nevét, melynek helyét egyes kutatók a mai Csatalja környékén keresik,

98 mások Katymártól Ny-DNy-ra teszik.

99 A két terület nem fekszik ugyan távol egymástól, köztük van azonban Gara település. A két rokonnevű falu egymás közvetlen szomszédságában lehetett, és „... bizonyára eme régi Pathalaszt-Péter n IVÁNYI István 1907 V. 76., 130-132.; IVÁNYI István 1909 I. 98-99.; ENGEL Pál 2002. 13 VASS Előd 1989 181.; VASS Előd 1980 165. 14 ENGEL Pál 2002; IVÁNYI István 1907 IV. 44.; 1909 I. 73. 15 DOMBAY Ernő 1965; IVÁNYI István 1909 I. 114-117. Iványinál az azonosítások nem mindig érthetők: Pl. Csanádszentgyörgyről azt írja, hogy „ez most már Pest vmegyéhez tartozó Csanád falu alatt levő és a Baja fölött fekvő SzL-István faluhoz tartozó Szt.-György puszta. - Valószínűleg ezt kell értenünk a török defterek által a bajai nahijében 1580 és 1590 évre 24 és 21 adózó házzal felsorolt Gyurgyin alatt (l. ezt*). " IVÁNYI István 1909 I. 114-115.; Engel Pál szerint viszont Csanádszentgyörgy a defterekben Szengyörgy néven szerepel, és 1578-ban már puszta volt. ENGEL Pál 2002.; Ráadásul Iványi a * alatt megjegyzi, hogy „Nádudvartól keletre, Hajós alatt, Borota puszta fölött (most Pest vmegyében) van Hild puszta s ennek déli részében Uild-József-ház,a másképpen Szt.-György (Katonai tkép 1883); egy 1770 évi kézirat határtérkép ezt még Puszta-Szt.-Györgynek írja." IVÁNYI István 1909 I. 115.; Iványi Csanádszentgyörgy név alatt három Szentgyörgy nevű (vagy hasonló hangzású) települést kever: a Csanád melletti Szentgyörgyöt, Gyurgyin/Györgyént és Orbágyszentgyörgyöt. Azt, hogy a közölt defteradatai mely településre vonatkoznak, nem sikerült kikutatnom. 16 IVÁNYI István 1909 II. 109. 17 Ez a meghatározás egy helyen Iványinál is szerepel: „Gyurity. (H.k. 109. laphoz.) A rác lakosság Nagy Georicze faluból 1598-ban Esztergom vidékére költözött. " IVÁNYI István 1907 IV. 45. 18 „...Bálhmonostor szomszédságában volt, és megkülönböztetésül a többi Szt. Péter helyiségektől, a közeli Báthmonostor miatt Báth-alja előnevet kapott. Neve sokféleképp íratott [...} 1406 óta egyszerűen csak Pathala." IVÁNYI István 1907 IV. 129-131.; Vass Előd hasonlóan Csatalja környékére helyezi. VASS Előd 1989 181.; Csatalja nem szerepel a török defterekben, de a 17. század 3. negyedére datálható ún. „1540-42. évi" dézsmalajstromokban feltűnik a neve. 19 ENGEL Pál 2002.; KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983 68-73; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 65.