Bárth János szerk.: Cumania 20. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2004)

Wicker Erika: Észak-Bácska a hódoltság korában

ESZAK-BACSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN 23 garasa került elö.

81 A feltételezett elvándorlás és a temetés között legalább 33 év telt el, tehát az illető 1598 táján 25 év körüli, bizonnyal már családos ember lehetett, ám ez az adat nem visz közelebb a kérdés tisztázásához. Egyrészt ugyanis jelentheti azt, hogy ez a férfi és nyilván családja is - éppen a Pálffy-féle szerződések értelmében - visszatért falujába (a temető ezidáig egyetlen korabeli pénzének megléte ez utóbbi feltételezést támogathatja). Viszont igazolhatja azt is, hogy Halimas nem néptelenedett el teljesen a 15 éves háború során, azaz nem mindenki hagyta el a települést 1598 táján. (Sőt, még azzal a lehetőséggel is számolni lehet, hogy az 56. sírban eltemetett férfi talán nem is a vlah-délszávok leszármazottja, hanem az új észak-bácskai katolikus bunyevácok képviselője.) A SZERZŐDÉSEK RÁC FALVAINAK AZONOSÍTÁSA míg az fölülről megnevezett falukra haza épülhetünk... " A két szerződésben szereplő 39 település háromnegyede ma is jól azonosítható. Az azonosíthatóság általában egy-egy mai település vagy településrész meghatározását jelenti, azaz annyi tudható, hogy mely mai földrajzi nevek környékén kell keresnünk a középkori-kora újkori falut. Egyes esetekben azonban a régészeti kutatások már a pontos hely megjelölését is lehetővé teszik (7. táblázat, térképmelléklet). Baskuth (Vaskút) Borsod (Bácsborsód), Gara (Gara), Györgyn (Durdin, SCG), Kachmar (Katymár), Körtvilös, (Krusevlje, SCG), Madaras (Madaras), Monostor (Bátmonostor), Újváros (Zobnatica, SCG), ill. Biked (Bácsbokod), Borott (Borota), Jankó (Jánoshalma), Keleb (Kelebia), Kwm Baja (Kunbaja), Mellkutt (Mélykút), Rema (Rém), Szent Iwuan (Felsőszentiván), Toothat (Tataháza) és Tovankut (Tavankút, SCG) a törökkor végére ugyan jórészt pusztává vált, de újratelepített, ma is lakott települések. Még ha többjüknek pontos középkori helye egyelőre nem ismert, azonosításuk nem lehet kétséges. Akkor sem, ha pl. egy Baskút nevű határrész Érsekcsanád Ny-i részén is megtalálható,

83 vagy egy Kelebe nevű, a középkorban pusztává vált falu a mai Hajós DNy-i határában is volt,

84 ráadásul mindkettő környezetében találhatók a rác Györgynnel és Nagy Georiczcel elméletben azonosítható falvak. A Pálffy-szerződések települései ugyanis egyegy tömböt alkotnak, így még az ilyen elméletileg kérdéses esetekben is kizárható a tévedés lehetősége. 1 Az életkor meghatározását Marcsik Antóniának, a pénzét V. Székely Györgynek köszönöm. 2 A Pálffy-féle 1. szerződésből 3 MFTBKKM 1980 26. 4 ENGEL Pál 2002.; Hajóstól D-re volt a mai Kéleshalom elődje, az 1560-tól pusztaként említett Kéles. VASS Előd 1980 166.; Mind a névalak, mind a földrajzi helyzet alapján felmerülhet, hogy Kelebe esetleg Kéles elírása.