Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bihar Mária–Lendvai Kepe Zoltán: A miskei Homo Ludens. Czár János életútja és játékrepertoárja

A MISKEI HOMO LUDENS 321 Alkotásaihoz erős személyes kötődés kapcsolja, az alkotás számára sosem csak a közönség számára készülő produkció, hanem saját maga számára is nélkülözhetetlen szükséglet, örömforrás. „Anyagilag is nagyon sokba kerül. Eleinte semmit sem adtam el, mert minden annyira kedves volt, de mostmár mikor rá voltam utalva, el kellett adnom, szerezni kellett valami pénzt az alkotáshoz, táborokhoz. " JÁTÉKREPERTOÁRJA A Czár János által készített paraszti játékszerek és a vele való beszélgetésekben felidézett eszköz nélküli játékok száma közel 500, nem is beszélve a különböző kisebb, nagyobb eltérések nyomán létrejött változatokról. „Én már egyszer össze is számoltam, hogy kb. 510 játékot lehet készíteni természetes anyagokból. Mindig azt mondom, hogy csak le kell hajolni és szinte már meg is van. " A szoros természetközeliségben, a kilenc testvér és számos környékbeli gyermek körében eltöltött nehéz, de szép gyermekkor emléke remekül konzerválta ezt a kis játék-világot, mely a későbbiekben is megőrződött az atyai jó barátnak Tóth Menyhértnek, a megértő feleségnek, a biztatást nyújtó művésztársaknak, és nem utolsósorban a Czár Jánosban élő kiválasztottság tudatnak köszönhetően. A filozófia egyik alapgondolataként megjelenő élet-játék gondolatkör elevenedik meg Czár János alakjában. A paraszti élet minden szakaszát, tevékenységét, szeletét képes kapcsolatba hozni a játékkal. Spontán asszociációk során bizonyosodik be általa, hogy az egész életünket bölcsőtől a koporsóig végigkíséri a játék. Beszélgetéseink során játékait mindig a természet, az évszakok körkörös váltakozásának rendjében, rendszerében mutatta be. Ennek fő okai abban keresendőek, hogy a falusi gyermekek játéktevékenysége elsődlegesen munkájukhoz kötött volt, másodsorban pedig a rájuk bízott munka a természet rendjéhez igazodott. így a természetben éppen előforduló, az évszaknak megfelelő növények, környezeti tényezők adták játék-lehetőségeiket. Czár János játék tudásának ismertetése kapcsán feltétlenül ki kell hangsúlyoznunk, hogy bár jelenleg Miskén él, de kalocsai születésű, így emlékeiben is ez a gyermekvilág őrződött meg. „Hat éves koromtól már el kellett végezni a jószágok körül, utána rohanni az iskolába, miután hazajöttem, újra ki kellett mennem a libákkal. Másnap is, ahogy virradt már 5 órakor kint kellett lenni. Háromnegyed 8-kor már ott kellett lenni az iskolában, mert énekelve kellett tanulni a szorzótáblát. Délután is volt iskola, abban az időben, mikor én jártam. Délután is ki kellett menni az állatokkal, meg otthon is el kellett látni az aprójószágot. Mindenkinek volt feladata. Nem úgy volt, hogy aranyos Fiam, most mit akarsz ? " A játéknak a felnőtt életbe való belenevelődésben betöltött szerepéről már számos tanulmány született, de a játékba való belenevelődéssel már annál kevesebb