Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz
ADATOK A HÓDOLTSÁG KORI DÉLSZLÁVOK... 31 a 140. és 254. sírok karóinál illetve keskeny gerendáinál is, melyeket vízszintes helyzetben, a padkákon fektettek keresztbe. " 37 Hasonló karószerkezetes padkafedést figyelt meg Zalotay Elemér a katymári rác temető 3. és 5. sírjának feltárásakor: „...a sírpadka márgájában úgy a mellmint a térdek fölött karvastagságú, vízszintesen haladó lyukak nyomai torkollottak a sírüregbe. [...] Azt hiszem, a holttest fölé, a padkára helyezett karók ezek, melyekre valószínűleg valamilyen leplet terítettek, s csak azután földelték el a halottat. " Ellentmondásos viszont, hogy később e „vízszintesen haladó" lyukakról azt írja: „...ferde irányból közelítették meg a vázat magában foglaló sírüreget. " Előbbi esetben ugyanis a halottat vízszintesen, utóbbiban ferdén fedték be. Mindkét módra, bár nem karószerkezettel, hanem deszkalapokkal, a bácsalmási temetőben is találtunk példákat. További négy katymári sír feltárásakor Zalotay Elemér rőzseborítás nyomait figyelte meg. Sajnos az ásatási dokumentáció nem tartalmaz részletes leírásokat, rajzokat, így nem tudható, hogy a padkán megfigyelt „vékonyabb, hengeres fakorhadékok" miért éppen a holttest rőzsével való letakarását asszociálták az ásatókban. Arról nem is beszélve, hogy több mint 300 év után valóban ennyire felismerhetően megmarad-e a rőzse nyoma ott, ahol sokszor a szeggel összefogott deszkakoporsókat sem jelzi famaradvány. A bácsalmási temető 2002. évi feltárása során sem a fentebb említett fakeretekkel, sem karószerkezetes fedéssel, sem „rözseborítással" nem találkoztunk: a halottak fedésének más módjait azonban jól meg tudtuk figyelni. Mint fentebb már jeleztük, a 2002-ben a sírok feltárását nem hagyományos módon, hanem metszetbontással kezdtük el, s mind az egyenes vagy kissé ívelt, mind pedig a középen lemélyített, összesen 78 sír háromnegyedénél (60 sír) sikerült dokumentálni a holttestet védő takarás nyomát. E nyom olykor famaradvány GAÁL Attila 1982. 165.; 140. sír: „A váz bal oldalán a padkán négy ferde irányú, 3—5 cm átmérőjű csík látszik, melyek megfelelői a váz jobb oldalán is előkerültek. "(DE: padka csak 10 cm mély! - WE); 254. sír: „A váz szerinti bal oldalon a koponyával és a térdizületekkel egy vonalban a padkákra támaszkodó gerendák vagy vastag deszkák nyomait találtuk. " GAÁL Attila 1982. 148., 158. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 45-46. 68. sír: „A padkán vékonyabb, hengeres fakorhadékok jelentkeznek. Mindig a váz fölött. Annak jele, hogy a holttest valami laza rőzsefélével le volt födve. Megerősíti ezt a sírnak padkás kiképzése is, ami ezt a laza rőzseleborítást lehetővé teszi. "; 69. sír: „Padkás sírkiképzés, rőzseborítás korhadéka a váz fölött"; 73. sír: „Padkás sír. Nyújtott férfi-váz, rőzseborítás fakorhadékaival"; 77. sír: „Köröskörül padkás, azon rőzseborítás fakorhadékai". WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 28-31.; 45.; Rendkívül sajnálatos, hogy Zalotay ásatási dokumentációjában e jelenségek rajza nem szerepel, s annak leírása sem, hogy e „karólyukak" - melyek számát sem ismerjük - egymástól milyen távolságban, s a váz helyzetéhez képest milyen magasságban voltak. Sajnálatos az is, hogy ilyen, a több évig tartó feltárás első napjaiban megfigyelt „karókonstrukciót" - akár a talaj nem megfelelő jellege, akár az ásatási megfigyelések hiányossága miatt nem jeleznek a későbbi katymári ásatási dokumentációk. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002. 28-31., 45.
