Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Wicker Erika: Adatok a hódoltság kori délszlávok temetkezési szokásaihoz

20 WICKER ERIKA gálhattuk. Ma már úgy gondoljuk, hogy ezek nem padkás, hanem padmalyos kiképzésű sírok voltak. (I. tábla.) Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a bácsalmási hódoltság kori temető használatának bizonyos szakaszában a középkorban szokatlan padkás, ritkábban padmalyos sírformák is használatban voltak. A kérdés az volt - s ennek vizsgálatát kiemelt szempontnak tekintettük a temető 2002. évi feltárásakor -, hogy a sírgödrök ilyen kiképzései a temetőn belül esetleg egy-egy csoporthoz köthetőek, s ilyenformán elszigetelt jelenségek, avagy általánosan elterjedt szokásnak tarthatjuk-e őket. Mielőtt erre rátérnénk, tekintsük át röviden, hogy a hasonló korú és etnikumú temetőkben előfordul-e a padkásán és padmalyosan kiképzett sír. MÁS RÁC

5 TEMETŐK SÍRFORMÁI PADKÁSÁN KIKÉPZETT SÍROK A hódoltság kori balkáni népesség magyarországi temetői közül eddig legalaposabban feldolgozott Dombóvár-békatói temető feltárt sírjainak a nagyfokú bolygatás miatt csak kevesebb mint a felét lehetett vizsgálni. Gaál Attila szerint a 122 sír alig egynegyede volt átlagos, azaz függőleges vagy kissé rézsüs falú, egyenes fenekű. Egytizedüket, szinte kizárólag gyermeksírokat, oldalfülkésre képezték ki. Kétharmaduk viszont „padkás", azaz középen lemélyített volt, melyekből gyakran „felhúzott vállal, az alsó gödörrészbe préselődve" kerültek elő a vázak. „Számuk azonban - írja Gaál Attila - ennél a valóságban jóval nagyobb lehetett, így a padkás sírt tarthatjuk temetőnk leggyakoribb sírtípusának. "

6 E sírok elkészítésének többféle módja volt. Olykor csak a hosszanti oldalakon hagytak padkát, a két rövidebben nem, vagy éppen fordítva: csak a rövidebb végek voltak padkázva, esetleg közülük is csak az egyik. Jellemzően azonban a sírszéleknél köröskörül lépcsőt hagytak. Az ily módon kialakított, általában 20-35 cm-es mélyedések többnyire egyenes fenekűek voltak, de sem belőlük, sem a temető többi sírjából koporsószeg, koporsókapocs és koporsóvasalás nem került elő. Sajnos csak szórványos adataink vannak a Győr-gabonavásártéri rác temető sírjainak formáiról. Mithay Sándor publikációja csupán a leletes sírokat közli, azaz a feltárt temetkezések alig egyhatodát (66 sír). A szűkszavú - és az érintett sírfor4 222., 226. és 254. sírok. Mindhárom sír a temetődomb Ny-i szélén, a homokbánya pereménél feküdt, az első kettő egymás mellett, a harmadik tőlük D-re, kb. 8 m-re. 5 Bár az ide tartozó temetők etnikumának meghatározásában az ásatok nem egységesek, egyelőre a „rác" szót ugyanúgy használjuk e lakosság megjelölésére, mint a „délszláv" vagy „balkáni eredetű" ill. a „hasonló korú és etnikumú" kifejezéseket. 6 GAÁL Attila 1982. 162. 7 GAÁL Attila 1982. 162-163.; GAÁL Attila 2002. 210-211.