Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)
Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén
SZOKÁS ÉS HATALOM 99 minden egyes temetési harangozás után 12 vagy 24 krajcárt kellett fizetni aszerint, hogy egy vagy két harang szólt. A legsúlyosabb és legelhúzódóbb konfliktus a papi járandóságok körül alakult ki. A káplán már a küllődi iskolák helyzetéről küldött jelentéseiben sérelmezte, hogy a falubeliek elmaradtak a paptartás kontraktusban rögzített tételeivel. Az 1764. augusztus 20-án küldött jelentés a németek előző évről elmaradt párbér és stólajárandóságát, illetve az illírek 1763. évi deputatumának be nem szolgáltatott javait emlegette fel őszintének tűnő panaszos hangnemben. 68 A levél dátuma azért tanulságos, mert - igaz mindössze egy szűk hónappal - de megelőzte a szőlőőrzés rendszabályozása miatt kialakult zavargást. Szloboda következő, november 20-án íródott jelentése a németekkel kapcsolatban megismételte a fenti panaszt, miszerint nehezen fizetik ki a papi cenzust, mivel az uradalom részéről senki sem akad, aki erre erélyesen figyelmeztetné a népet. 69 Az 1767-ben megörökített vizitációs jegyzőkönyv beszédes adalékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a káplán anyagi gondjai a későbbi években, plébánossá válása után sem oldódtak meg. A falu régebbi, illír lakosaitól párbér (lecticale) címén házaspáronként 30 krajcár, egy nagyobb mérő búza és egy negyed nagyobb mérő zab vagy árpa járt neki. Az újonnan betelepült németek arra hivatkozva, hogy még szűkölködnek a gabona tekintetében, az ágybért egy az egyben pénzben megváltva páronként 1 forintot fizettek. A németek rendszeresen kivonták magukat a plébánosnak járó terményjáradékok, a deputatum terhei alól, amelynek tételeit az 1766. évi kontraktusban rögzítették. Eszerint egy sertés, vagy annak fejében 6 forint, 8 szekér széna, egy mázsa só, 50 font faggyú, 18 mérő olvasztott vaj, 6 akó bor, 30 öl tűzifa járt évente a papnak. Mindemellett stóladíj címén a keresztelések után 17 krajcárt, a szülés utáni asszonyavatásért 7 krajcárt, helyi lakosok esketéséért 1 forint 30 krajcárt, máshonnan származókéért 3 forintot, nagyobbak temetéséért 1 forintot, kisebbekéért 30 krajcárt, énekes szentmiséért 1 forintot, szárazmiséért 30 krajcárt, valamint minden egyes házassági anyakönyvi kivonat és kihirdetési tanúsítvány után 1 forintot könyvelhetett el bevételként. Régi helyi szokás szerint 70 a Mindenszentek napi felajánlásokból 1 forint a plébánost illette annak fejében, hogy két misét mondott a falu elhunytjainak lelki üdvéért. A hívek ilyenkor a szokásosnál több pénzt tettek a templomban ezen a napon nyilvánosan kihelyezett tányérba. Szloboda Mátyás a plébánia adminisztrátoraként a küllődi határ valamennyi tized- és kilencedköteles terményéből sedecimaban részesült. О maga nem vett részt a tizedelésben, hanem megbízott a decimator által neki kiutalt járaKÉLl.e. E. 16. kötet. 337. p. KÉL l.b. Küllőd l.b. „Census annuus Parocho debitus maxime cum dificultate percipitur, quia ex parte Inclyti Dominii nullus est, qui Parochianos de solvendo admoneret." - KÉL 1. b. Küllőd 1. b. „...consuetudinem adpublicam notitiam ab immemoriali tempore introductam" - KEL 1. e. E. 16. kötet. 323. p.
