Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
História - Molnár Antal: A török kori Kecskemét ferences krónikása: Bláhó Vince (1725–1785)
174 örökségét Veress Lajos 1753-ban összeállított és a nyomdai munkálatokhoz letisztázott műve, illetve Losteiner Leonard monumentális, de szintén kéziratban maradt szintézisei koronázták meg. 20 A Balkán felől a török uralom és a visszafoglaló háborúk idején Magyarországon megtelepülő bosnyák rendtartományban a nehéz körülmények ellenére szintén számos történeti összefoglalás keletkezett. 21 A történetírói munka a Szávától északra fekvő kolostoroknak a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett (kapisztránus) rendtartományban történt önállósulása (1757) után is folytatódott, ennek csúcspontját Pavich Imre szintézise jelentette. Végül a legkisebb magyarországi rendtartománynak, a bolgár provinciának is került krónikása a szász származású Kleiner Balázs személyében. A szalvatoriánus provinciában a ferences historikus hagyománynak szintén a XVIII. század derekától kerültek ismét folytatói, ekkor viszont a rendi történetírás már két fő műfaji egységre vált szét: a rendtartományi krónikák mellett megjelentek a háztörténetek is. A történeti kutatások részben a magyarországi egyházi történetírás általános fejlődésének hatására, részben a római és magyarországi rendi vezetés kezdeményezésére indultak meg. Az 1742. évi szalvatoriánus rendtartományi káptalan előírta a rendházak történetének összeállítását és folyamatos vezetését. 24 1744-ben és 1756-ban a rendfőnök, illetve ismét a tartományi káptalan hozott határozatot a nekrológiumok összeállításáról és felolvasásáról. 1765-ben a munka [KÁJONI János] 1991., GYÖRFFI Pál 1989. (A latin eredeti 1729-ben jelent meg Rómában, a fordítás alapjául az 1737-ben Csíksomlyón napvilágot látott második kiadás szolgált). Veress munkájának (Facies vêtus et nova Transylvaniae Franciscanae, seu Custodiae olim Provinciáé SS Salvatoris Hungáriáé, nunc Provinciáé Transylvanicae Fratrum Ordinis Minorum. 1753) eredeti kéziratát jelenleg Pap Leonard ferences atya őrzi Kolozsvárott, a mü feldolgozását Medgyessy-Schmikli Norbert végzi. Losteiner híres Chronologiája (Chronologia Topographico-Chorographica seu ... Descriptio pervetusti monasterii Csík Somlyóviensis ... 1777) a csíksomlyói ferences kolostor könyvtárában található, az erdélyi ferencesség teljes körű feldolgozását tartalmazó kézirata(Propago Vitis Seraphicae in Transylvaniam protensa seu História Chronologico-topographica Provinciáé Seraphico Transylvanicae. I— III. 1786-1789) viszont tudomásom szerint lappang. Mindhárom művet igen alaposan kiaknázták a későbbi történetírók, adataik jelentős része így György József, Boros Fortunát és Benedek Fidél XX. századi történeti munkáiban él tovább. Legutóbb idézi őket: P. BENEDEK Fidél 2000. 322. 344 és passim. Losteiner munkásságáról: BOROS Fortunát 1926. 332. Vö. még: MUCKENHAUPT Erzsébet 1999. 102. Ezek áttekintése: KO V ACIC, Slavko A. 1979. A dalmáciai és magyarországi kolostoraitól megfosztott boszniai rendtartomány összefoglaló történetét (elsősorban jogainak igazolására) szintén a XVIII. század második felében írta meg Filip Lastric bosnyák ferences (De antiquitate et natis provinciáé Bosnensis. Venetiis, 1762., Epitome vetustatum provinciáé Bosnensis. Venetiis, 1765. Anconae, 1776). Munkásságának bemutatása: ZIRDUM, Andrija 1982. PAVICH, Emericus 1766. Pavich munkásságáról legújabban: HOSKO, Franjo Emanuel 2000. Művét (Archívum Tripartitum Inclitae Provinciáé Bulgáriáé, 1761-1764) a MFL őrzi. Ismertetése: MAGYAR István Lénárd 1989. Legutóbb a harmadik része facsimilében és bolgár fordításban is napvilágot látott: MADJAR, István Lenard 1999. A XVIII. századi magyarországi obszerváns ferences rendtartományok közül a marianus provinciából 1655-ben kivált, a horvátországi és néhány dél-dunántúli kolostort összefogó, Szent László Királyról elnevezett (ladiszlaita) rendtartomány történeti kézirataiból újabban többet idéz: HOSKO, Franjo Emanuel 2000. 75-116. BLAHÓ, Vincentius - VEREBÉLYI, Ambrosius: Annales II. 162. BLAHÓ, Vincentius - VEREBÉLYI, Ambrosius: Annales II. 169.
